Itt olvashattok a 2020-as nyári felvételink témáiról és témavezetőiről.

Jelentkezni pedig IDE kattintva tudsz!

Balla Attila: Milyen a jó szakkollégium?

Az ELTE-n végeztem a pszichológia alapképzést, majd a tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción a mesterképzést is, ez idő alatt hét féléven át aktív Illyéses voltam. Jelenleg egy budapesti gyermekotthon pszichológusaként dolgozom, a szakkoliban pedig a Proszeminárium kurzus oktatójaként is találkozhattok velem. Mentorként a fő célom az, hogy ezt a hitet tudja tovább adni a jelenlegi tagjainknak. Továbbá azt gondolom, hogy a szakkollégiumoknak fontos szerepük van nemcsak a szakmai tehetséggondozásban, hanem a társadalmilag érzékeny, kritikus értelmiség képzésében is, így szeretném az ezzel kapcsolatos közös gondolkodást is támogatni.

Mitől is jó egy szakkollégium? Na, és hogyan tudjuk ezt megmérni? Mennyire fontos a szakmai képzésének színvonala, a kollégisták kutatómunkája, a demokratikus önkormányzati működés, vagy épp a közéleti szerepvállalás? Felvételi témámban a szakkollégiumok működésével és értékeivel kapcsolatos dolgozatokat várok. Néhány javaslat felvételi témára, de egyeztetést követően meggyőzhető vagyok bármilyen egyéb saját ötletről is, amennyiben a magyar szakkollégiumi rendszer működéséhez kötődik, és tudományos igényességű dolgozat készíthető belőle:

- Képzeljük el, hogy készíteni szeretnénk egy rangsort a magyarországi szakkollégiumokról. Milyen kritériumokat használnánk, ezeket hogyan tudjuk megmérni? Mik a nehezen mérhető vagy épp összegyűjthető adatok?
- Jelenlegi vagy korábbi szakkollégistákkal, oktatókkal való interjú készítése arról, hogy ők mit tartanak a szakkollégiumuk értékének, és a tapasztalatok feldolgozása, az olvasottakkal összevetése.
- A nemzetközi példák áttekintése a magyar szakkollégiumokhoz hasonló tehetséggondozási formákat illetően. Mit lehetne érdemes átvenni belőlük?
- Milyen vezetési formákat használnak a szakkollégiumok? Ezeknek mi lehet az előnyös és a hátrányos része? Hogyan segíthet a demokráciára és a közéletre nevelés szempontjából a szakkollégium?
- A szakkollégiumok a társadalmi különbségek növelő elitképző műhelyek, vagy épp ellenkezőleg, olyan műhelyek, amik szakmai és anyagi támogatást adnak olyan tehetséges diákoknak, akik kevesebb anyagi lehetőséggel rendelkeznek? A szakirodalom és/vagy empírikus adatok alapján milyen tényezők sorolhatók be az egyik, vagy a másik érv alá?

Ajánlott olvasmányok, akár témaötlet gyűjtéséhez:

ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. (2011): Szakkollégiumi helyzetkép felmérése. OFI, Budapest

Demeter Endre (2012): Szakkollégiumok, a tehetség közege. Felsőoktatási Műhely 2012/4. 53–72

Educatio 2016/III. szám, Szakkollégiumok és elitképzés.

Czirfusz Dóra: A kérdőívek hanyatlása

Bemutatkozó:

Szabadúszó adatelemzőként szerencsésnek érzem magam, amiért a pedagógia és szociológia alapozásom után statisztikusként lehetőségem nyílik részt venni különféle társadalmi jelenségek tudományos megismerésének lebonyolításában, legyen szó iskolai lemorzsolódásról, vallásról, feminizmusról vagy hátrányos helyzetű csoportokról. Különösen érdekel a digitális oktatás témaköre, illetve a kiskorúakkal történő adatfelvétel kihívásai. A kutatást egy nagyon kreatív folyamatnak tartom, melyben találkozik a szakmai-elméleti és a kutatásmódszertani tudás, lehetőséget teremtve az egyes szakterületek együttműködésére, közös gondolkodásra, gyakorlati problémák megoldására.

Egyetemistaként a legtöbben találkozhattok azzal a jelenséggel, amely a szakdolgozatok leadási határideje előtt rajzolódik ki az online térben: “Kérlek, töltsétek ki ezt a maximum 8 perces kérdőívet, már csak 100 válaszadó hiányzik”. A kérdőívek megnövekedő száma nemcsak a végzős egyetemisták körében tapasztalható. Mind az oktatásban, mind a pszichológia és gyógypedagógia területén egyre több kérdőíves kutatás lát napvilágot, a módszer vélt vagy valós előnyei miatt. A válaszadói oldalról ugyanakkor növekvő közömbösség látszik, melynek külön elnevezése is van: survey response fatigue. Valóban szükség van ennyi kérdőívre? Miért fontos a tudományos adatgyűjtés? Milyen más módszerekkel lehet adatokhoz jutni? Milyen etikai aggályok jelenhetnek meg az indokolatlan kérdőívezés mellett? Vannak-e olyan témák, amik vizsgálatára kizárólag a kérdőívek alkalmasak?

A téma kidolgozása során a saját szakterületedhez kapcsolódó személyes tapasztalatod mellett inspirációt nyerhetsz az alábbi javasolt irodalmakból:

Debois, S. (2019). 10 Advantages and Disadvantages of Questionnaires. Megjelent: Survey AnyPlace Blog,  2019.03.08. URL:  https://surveyanyplace.com/questionnaire-pros-and-cons/

Fóris, Á. (2013). Írott és íratlan szabályok a kutatásban – a kutatói etika. In: Sepsi Enikő (szerk.) Tudomány és etika. Studia Caroliensia 2012. KRE – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 203–218. ISSN 1419-1334 URL: http://real.mtak.hu/27020/1/Foris_2013_A%20kutat%C3%B3i%20etika....pdf 

Szokolszky, Á. (2004). A kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia. in Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest, 41-44. URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban.pdf 

Kontra, J. (2011). Tények és adatok gyűjtése a pedagógiában. in A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.  61-84. URL: http://mek.niif.hu/12600/12648/12648.pdf 

Hornyacsek, J. (2014).  Az adatgyűjtés, a tudományos kutatás kulcsfontosságú eleme. in: A tudományos kutatás elmélete és módszertana. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 67-69. URL: http://m.ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/9973/Teljes%20sz%C3%B6veg!?sequence=1&isAllowed=y

Hajdu, M. (2013). Kitöltetlen kérdőívek és megválaszolatlan kérdések: a válaszmegtagadás által támasztott módszertani és statisztikai kihívások. Szociológiai Szemle, 23(2), 89-93. URL: http://www.szociologia.hu/dynamic/szociologia_szemle_2013_2_hajdu_miklos.PDF

Éliás Ivett: Életmód tanácsadás, rekreáció elmélete és módszertana, szabadidős sportfoglalkozások tervezése, gyermektáboroztatás.

Sziasztok!

A nevem Ivi! 2015-ben kerültem az Illyés Sándor Szakkollégiumba, ahol bentlakóként mindent megtettünk, hogy az unatkozás fogalma véletlenül se szerepeljen a szótárunkban. A szakkoliban töltött évek alatt volt szerencsém kipróbálni magam közösségi alelnökként és mentorként, jelenleg pedig alumniként igyekszem segíteni a csapatot, amikor szükség van rám. 
Tanulmányaimat az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem, Rekreáció mesterszakon. Jelenleg gyermektáborok szervezésével foglalkozom, ami már évek óta az életem részéhez tartozik.
Szabadidőmben szeretek mozogni (leginkább síelni és tereplovagolni), továbbá képes vagyok az időutazásra, hiszen órákra be tud szippantani egy jó társas- vagy kártyajáték.
Ha bármilyen kérdésed merülne fel, keress bátran további információkért!

Napjainkban mindenki számára ismerős az ülő életmód fogalma. Vajon ez milyen hatással lehet életünkre, és milyen kockázatokkal járhat? Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében? Hogyan tudunk minőségi időt eltölteni, amikor lehetőségünk adódik rá? A rekreáció elméleteit és módszertanait feldolgozva számos megoldást találhatunk arra, hogyan változtassunk életmódunkon. Ennek a tudásnak a birtokában akár arra is választ kaphatunk, hogy milyen formában tudjuk támogatni, motiválni a környezetünkben élőket.
A szabadidő megszervezése, tervezése és a rendezvények, táborok tanulmányozása is kapcsolódik a rekreáció témaköréhez. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen szempontok, elemek alapján épülnek fel (legyen szó akár egy gyerekeknek levezetett játékos foglalkozásról vagy éppen egy felnőtteknek szóló csapatépítő tábor lebonyolításáról).

Ha érdeklődsz a rekreáció témája iránt, keress bátran és együtt kitaláljuk, hogy milyen témakörbe érdemes belekóstolni.

Ajánlott szakirodalom:

• Tringer László (2007): A gyógyító beszélgetés, Budapest: Medicina

• Fritz Péter (2011): Mozgásos rekreáció, Bába és társa Kft.

• Fritz Péter (2015): Szellemi rekreáció, Dialog Campus 

• Kovács Tamás Attila (2004): A rekreáció elmélete és módszertana, Budapest: Fitness

• Csíkszentmihályi Mihály (1991): Flow – Az áramlat, Budapest: Akadémiai http://fizika.mechatronika.hu/fizika/fizikalecok/Asztal/flow.pdf

• Bodor Tamás (2006): Táborszervezés, táborvezetés ifjúságsegítőknek és érdeklődőknek, Szombathely: Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ http://www.unp.hu/sites/default/files/imuk/pdf/taborszervezes_taborvezetes.pdf

Horváth Zsuzsanna: Mozgásalapú terápiás és/vagy fejlesztő eljárások / mozgás- és táncterápia, testtudat alapú technikák / művészetalapú terápiás eljárások

Bemutatkozás

Horváth Zsuzsanna PhD, gyógypedagógus, interkulturális szakértő és pszichodinamikus mozgás- és táncterapeuta vagyok, jelenleg az ELTE BGGYK Általános Gyógypedagógiai Intézetében dolgozom. Fő kutatási és oktatási területeim a mozgás- és testtudatalapú terápiás eljárásokat, illetve a kiscsoportos folyamatokat, a csoportdinamikát érintik. Doktori kutatásomban egy tanévet felölelő, mozgás- és táncterápiás folyamatokat vizsgáltam különböző gyógypedagógiai intézményekben.

A szakkollégiumi keretek között történő hallgatói munkát azért tartom különösen fontosnak, mert egy ilyen inspiráló szakmai közeg lehetőséget kínál a tudományos megismerés elmélyítésére minden résztvevő számára.

Témák:

• mozgásalapú terápiás és/vagy fejlesztő eljárások (akár gyógypedagógiai területen)
• mozgás- és táncterápia, testtudat alapú technikák
• művészetalapú terápiás eljárások

A témákat tekintve közös aspektus az, hogy azokon, az elsősorban nonverbális, csoportos terápiás eljárásokon van a hangsúly, amelyek aktívan építenek a résztvevői tapasztalatokra és kiemelt figyelmet fordítanak a résztvevők és (csoport)vezető közös élménybázisára.

A részvételiséget, kooperativitást, valamint az alkotó és befogadó szerepek határátlépését célzó művészetalapú alkotó folyamatokban a résztvevők saját szubjektivitásuk tudatában jelennek meg és kapcsolódnak egymáshoz.

A szakirodalom, a megvalósult kutatások/projektek vagy akár jó gyakorlatok keresése e témákban olyan kérdések felvetéséhez vezetnek közelebb, mint:

• mit jelent a művészet és a részvételiség kapcsolata elméleti és gyakorlati síkon?
• mit jelentenek számunkra ezek, az egyébként hétköznapi szinteken is jelenlévő fogalmak és jelenségek?
• hány aspektusból közelíthető meg a test vagy a mozgás fogalma?

Kulcsszavak: művészet, mozgás és testtudat, terápiás eljárások, részvételiség, csoport, gyógypedagógia

 Ajánlott szakirodalom:

Horváth Zs (2018). Mozgás és testtudat – egy módszer tükrében. Fogyatékosság és társadalom, 2018/2, 5-13. ELTE BGGYK, Budapest.

Link:

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/40489/01_FT_2018_2_HU.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Illés A (2009). Művészetterápia a közoktatásban: elméleti lehetőségek és etikai megfontolások. pp. 233-240. Új Pedagógiai Szemle. 2009. 5-6.sz.

Link: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00133/pdf/EPA00035_upsz_200905_233-240.pdf

Kiss V (2014). A művészet mint nevelés, a nevelés mint művészet. Neveléstudomány Folyóirat. 2014/1. pp. 69-81.

Link: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_1_69-81.pdf

Novák G M (2016). Dráma és pedagógia. A drámapedagógia aktuális kérdéseiről. In: Neveléstudomány 2016/2.

Link: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2016/nevelestudomany_2016_2_43-52.pdf

Wendell S (1996, 2009). „Az elutasított test – Feminista filozófiai elmélkedés a fogyatékosságról (A könyv első fejezete).” Fogyatékosság és társadalom. Mesterházi Zs. – Könczei Gy. (szerk.), Budapest, Fogyatékosság és társadalom, 2009/1., 57-77.

Link: http://www.eltereader.hu/media/2017/04/Fogyatekossag_es_Tarsadalom_2009_1_READER.pdf

Kapitány Imola: Az autista emberek és az autista gyermeket nevelő családok társadalmi helyzete, az állapot ismertsége, elfogadása Magyarországon.

Bemutatkozás:

Kapitány Imola vagyok, végzettségemet tekintve szociális munkás. Alapító tagja és elnöke vagyok a Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért nevű szervezetnek, elnökségi tagja az Autisták Országos Szövetségének és a KockaCsokiban is dolgozom.

Azért kezdtem el magam ebbe az irányba képezni, mert nekem is van egy autista gyermekem, aki ma már 16 éves. A legjobban az autista emberek érdekeinek védelme, a családok támogatása érdekel, a munkám jelentős részét is az ezzel kapcsolatos munka teszi ki.

Az autista emberek és az autista gyermeket nevelő családok társadalmi helyzete, az állapot ismertsége, elfogadása Magyarországon.

Gondolatébresztő a témához

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Az autista emberek és családjaik helyzete ezért sajátos. Ezt a különleges élethelyzetet akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük az autizmust, annak hazai történetét, és a családok nehézségeit és erősségeit. Ha autizmusról gondolkodunk, fontos, hogy a családokkal dolgozó szakemberekről is képet kapjunk. Ha mindezt átlátjuk, akkor tudunk javaslatokat tenni arra, hogy a jelenleg még nem, vagy nem optimálisan működő szolgáltatásokat és a családok helyzetét jelentősen javítsuk.

Ajánlott irodalom:

• Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó 2002.
• Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
• Dr. Tausz Katalin,Bácskay Andrea, Csordás Gábor, Kovács Beáta, Németh Eszter,Panyik Barbara, Tóth Judit Nikoletta: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS
• 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk, KSH 2015. Budapest
• Janák Katalin,Tokaji Károlyné:(szerk) Mikrocenzus 2016  8.  8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői, KSH 2018. Budapest

Közösségi munka autista gyermeket nevelő családokkal (Szülőcsoportok, szülőedukációs programok szervezése)

Gondolatébresztő a témához

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Amikor egy család a gyermekére vonatkozóan autizmus diagnózist kap, rengeteg kérdés merül fel a szülőkben. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában, a diagnózis feldolgozásában nagy segítség, ha a család autista, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő közösséghez tud csatlakozni.  Itt megismerhet különböző stratégiákat, jó gyakorlatokat, amiket más, hasonló helyzetben lévő családok használnak. A csoportok a tagok igényeire reagálva szervezhetik programjaikat, tevékenységüket. 

Ajánlott irodalom:

• Mitzi Waltz (2015.): Az autizmus társadalmi és orvosi története, FSZK, Budapest
• Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
• dr.Borbély Sjoukje: A szülők és mi, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Budapest, 2012.
• Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007.
• Barkóczi Judit és mások: Ő- szintén Szülők és szülősegítő szolgáltatások szervezőinek tapasztalatai  FSZK 2008 Budapest

Lehmann Miklós: Digitális környezet és kritikai gondolkodás

Bemutatkozás

Miklós a kutatói pályáját az MTA Filozófiai Kutatóintézetébe kezdte, ahol Ludwig Wittgenstein filozófiájával és kommunikációfilozófiával foglalkozott. Ezt követően került jelenlegi munkahelyére, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának Társadalomtudományi Tanszékére, ahol elsősorban filozófiai, etikai és művelődéselméleti tárgyakat tanít. PhD fokozatot kognitív pszichológiából szerezett; disszertációját az elme strukturális felfogásából írta. Kutatói érdeklődése a kommunikációfilozófia, különösen a képi megjelenítések problémái, valamint az elme és a tudat jelenkori, a kulturális változásokból adódó átalakulásának kérdései felé irányul. Az utóbbi években elsősorban a digitális környezet hatásairól és azok pedagógiai vonatkozásairól publikált.

Miklós szakkollégiumunk jelenlegi igazgatója.

Gondolatébresztő a témához

A digitális környezet erőteljes hatást gyakorol a felnövekvő generációkra: egyaránt megváltoznak társas viselkedési mintáik, tanulási és ismeretszerzési stratégiáik, valamint az identitás kialakulásában szerepet játszó folyamataik. Elkerülve a kultúrpesszimista attitűdöt („régen minden jobb volt, a korábbi generációk környezete, játékai és taneszközei sokkal jobbak voltak”), érdemes megvizsgálni, mennyire hatékonyan készítik fel a gyermekeket a kortárs pedagógiai megoldások a közeljövő kihívásaira: arra, hogy sikeresen eligazodjanak egy online térben, és képesek legyenek megfelelően kezelni a digitális környezet különféle elemeit. A kognitív fejlődés kérdései mellett ide tartoznak olyan problémák is, amelyek a szocializáció folyamatait érintik: a hálózatos közösségi struktúra és a hálózatos együttműködés olyan képességeket vár el a közösség tagjaitól, amelyek a korábbi (offline) társas környezetben nem, vagy másképpen alakulhattak ki.

A tevékenykedtető pedagógia a digitális környezetben is megtalálta helyét: olyan alkalmazások jelentek meg, amelyek a közvetlen tapasztalatszerzéssel járó offline tevékenységek helyett az interaktív megoldásokra és a hálózatos kooperatív eszközökre támaszkodnak. Vajon képesek-e ezek pótolni a fizikai tapasztalat közvetlenségét, és az új kognitív stratégiák lehetősége jelenthet-e előnyt a pedagógia számára? Hol húzódnak az online eszközök határai, melyek az orvosolható, és melyek a kiküszöbölhetetlen gyengeségei ezen a téren? E szempontból nem csupán a kifejezetten oktatási célból készített eszközök és alkalmazások érdekesek, hanem a mindennapokban használt általános online megoldások is. A témához kapcsolódik még egy nagyobb, a kortárs pedagógiát érintő részterület is: a digitális környezetre jellemző információs terhelés a gondolkodás fejlesztésének új módját, a kritikai hozzáállás további formálását teszi szükségessé. Mennyiben változik meg a kritikai gondolkodás fejlesztése azáltal, hogy a digitális környezetben a források vagy az eredetiség ellenőrzésének lehetőségei és az információ terjedése – több más tényezővel együtt – lényeges módon alakulnak át? A hálózatos közösségekben a tudásra leginkább az ismeretek szociálkonstruktivista elmélete alapozható (különösen a kooperatív technikák esetében), így a kritikai gondolkodás pedagógiai kérdéseit is érdemes ebben a keretben tárgyalni.

A jelzett témakörök egyaránt lehetővé tesznek elméleti (kognitív pszichológiai, pedagógiai) kutatást és gyakorlatorientált pedagógiai innovációt.

Tájékoztató irodalom

• Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika szerk. (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással: Az interaktív és reflektív tanulás lehetséges megközelítései. Budapest: Lépésről Lépésre a Kritikai Gondolkodásért Egyesület

• Benedek András (szerk.) (2012): Digitális pedagógia 2.0. Budapest: Typotex. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_DP/adatok.html

• Dessewffy Tibor, Láng László (2015): Egyetem 2.0? Felsőoktatás az információs korban, Magyar Tudomány, 2015/5. http://www.matud.iif.hu/2015/05/13.htm

• Ollé János et al (szerk). (2013): Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: Eötvös http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

Makovics Gábor: Összefüggések az iskolára való felkészültség és az érzelmek megértése között

Már itt írom, hogy kérdések, elakadás esetén nyugodtan keressetek a gabemakovics[kukac]gmail.com címen. Szívesen segítek. 

Gondolatébresztő a témához

A mai világban nagyon fontos, hogy tudjuk egy gyermek készen áll-e már az iskola megkezdésére. Az iskolára való felkészültség azonban nem csupán kognitív jellemzők bizonyos szintjét jelenti, hiszen az érzelmek terén is elvárunk valamilyen szintű tudást az iskolába lépő gyermektől. Az osztálytermi közeg, a változó szabályok és a megannyi új inger az érzelmi kompetencia egy bizonyos fokát kívánják meg a gyerekektől, az agresszió szociálisan elfogadott kezelésétől a proszociális viselkedésig. Ezen belül az érzelmek megértése is jelentős szerepet kap, hiszen például a tanulási folyamatban, vagy a barátságok kialakítása során is támaszkodnunk kell erre a készségre. Ezt továbbgondolva, vajon befolyásolja-e (és ha igen, hogyan) az érzelmi az érzelmi megértésre vonatkozó képesség és az iskolaérettséghez szükséges kognitív jellemzők alakulását?

A tanulmány Korényi Róbert munkájának részét képezi, aki az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója, és óvodáskorú gyermekeknél vizsgálja az érzelmek megértésének képességét. Az érdeklődők a jelentkezésnél a következő részterületeket vethetik össze az érzelmek megértésének képességével, általuk fellelt szakirodalmak alapján:
Relációszókincs (relational vocabulary)
Elemi számolás (arithmetic skills - basic calculations)
Beszédhanghallás (speech recognition)
Tapasztalati összefüggés-megértés (correlational understanding)
Tapasztalati következtetés (experimental deduction)
Írásmozgás-koordináció (writing-movement coordination)
+1 : Kategorizáció és kombináció (categorization and combination)
Segítség: Ezek a részterültetek az iskolakészültséget leíró kognitív képességeket jelentik a DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló rendszer) alapján. Ezekhez kapcsolódóan itt található néhány irodalom (azonban ezek csupán az alapokat jelentik, az egyes részterületekhez kapcsolódóan érdemes további olvasmányokat is keresni).

Ajánlott irodalom:

Kezdetnek egy rövid bevezető a DIFER-programcsomag által vizsgált alapterületekbe: http://www.jgypk.hu/…/A_pedag…/41_a_difer_programcsomag.html
Denham, S. A., Zoller, D., & Couchoud, E. A. (1994). Socialization of preschoolers' emotion understanding. Developmental psychology, 30(6), 928.
Hegedűs S. (2019). A szociális és az érzelmi kompetencia összetevőinek fejlesztésére irányuló néhány program a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. Iskolakultúra, 29(9), 21-37.
Józsa K. (2003). A számolási készség fejlesztése. In Dubiczné Mile K. és Farkas I. (szerk.): Az általános iskola alapozó szakaszának megújítása. Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet, Székesfehérvár, 27-44. Link: http://www.edu.u-szeged.hu/dif…/download/jozsa_szamolasi.pdf
Nagy J., Józsa K., Vidákovich T., Fazekasné Fenyvesi M. (2011). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok. Szeged, Mozaik Kiadó. Link: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5991/1/2976884.pdf
Zsolnai A., Rácz A. & Rácz K. (2015). Szociális és érzelmi tanulás az iskolában. Iskolakultúra, 25(10), 59-68.

Seben Laura: Hogyan lehet már kisiskolás kortól globális állampolgárokat nevelni a gyerekekből?

Sziasztok! Laura vagyok, az ELTE-n végeztem anglisztika alapszakon és jelenleg a müncheni LMU mesterszakos hallgatója vagyok amerikai történelem, kultúra és társadalom szakon. Korábban angol-francia tanárszakra is jártam, illetve négy évet dolgoztam angoltanárként magániskolától kezdve állami gimnáziumon át magáncégekig mindenhol. A változást kedvelem, ez talán ebből a rövid bemutatkozásból is feltűnt nektek, de ami állandó, az az érdeklődésem a különböző kultúrák és az őket összekötő kapocs iránt.

A témafelvetésem is ehhez kapcsolódik: Hogyan lehet már kisiskolás kortól globális állampolgárokat nevelni a gyerekekből? A globális állampolgárság rengeteg területet magába foglal, a fenntarthatóságra neveléstől az interkulturális kompetencián át a tudatosságig. Amellett, hogy egy aspektusát kiemelitek a globális állampolgárságnak, szívesen olvasnék arról is, hogy hogyan építenétek bele a kerettantervbe egy-egy szaktárggyal kapcsolatban. Ha bármi kérdésetek van, esetleg elakadtatok, vagy több forrásra lenne szükségetek, írjatok! Jó írást és sok sikert!

Néhány irányadó forrás:

„39 Interkulturális játék - Ötlettár tanároknak az interkulturális kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez”: http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMT_9.pdf

„Learn to Change”: https://www.learntochange.eu/

“PISA 2018 Global Competence”: https://www.oecd.org/pisa/pisa-2018-global-competence.htm

“What is Global Citizenship?” https://www.oxfam.org.uk/…/who-w…/what-is-global-citizenship

Szabó Zoltán András: Hálózatok a pedagógiában és a pszichológiában

Szabó Zoltán András vagyok, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében dolgozom adjunktusként. Fő érdeklődési területem a számítógéppel támogatott tartalomelemzéssel, valamint szövegbányászati és hálózatelméleti megközelítések segítségével megvalósuló neveléstudományi diskurzusanalízis. A szakkollégium – bár annak életében most csak kevésbé aktívan tudok részt venni – mondhatni szívügyem, ezért örömmel vállaltam a témavezetést.

Témájának összefoglalója:

A hálózatelmélet napjaink egyik legnépszerűbb tudományos kérdése, hiszen annak látványossága, szemléletessége komoly vonzerőt jelent a különböző diszciplínák számára. A tudományterület adta lehetőségek azonban gyakran nincsenek megfelelő mértékben kiaknázva: a hálózatok ugyanis nemcsak az adatvizualizáció eszközei, de egyben a kutatási problémák egy lehetséges, kiforrott módszertannal rendelkező megoldási lehetőségét is kínálják.

A hálózatelmélet mára lényegében a társadalomtudomány szinte minden szférájában jelen van. Így nem meglepő, hogy az interdiszciplináris jellegű neveléstudományi és pszichológiai kutatásokban is egyre gyakrabban jelenik meg a hálózatelemzés módszere. Ilyen hálózatként értelmezhető az agy, a kutatók által alkotott tudományos közösség, a diákok Twitter-bejegyzéseinek halmaza, egy általános iskolai osztályban készített szociometriai vizsgálat, és még megannyi más jelenség.

Ebben a témakörben egy konkrét (pedagógiai és/vagy pszichológiai relevanciájú) hálózat elemzésére, vagy akár több ilyen hálózat összegző bemutatására is lehetőséged nyílik, érdeklődésednek megfelelően. A téma kidolgozásához előzetes hálózatelméleti ismeretek nem szükségesek.

Orientáló, ötletadó kérdések
- Mitől más egy pedagógiai vagy pszichológiai hálózat, mint más tudományterületek kapcsolatrendszerei?
- Melyek lennének az általad bemutatott hálózat szereplői (aktorai)?
- Mi jellemezné a köztük lévő kapcsolatokat (éleket)?
- Hogyan jellemeznéd e hálózat felépítését?
- Amennyiben több hálózatot is bemutatnál, melyek lennének ezek közös jellemzői?

Javasolt irodalmak (érdeklődési iránytól függően)
- Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik
minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben.
Magyar Könyvklub, Budapest.
- Barabási Albert-László (2016): A hálózatok tudománya. Libri Kiadó, [Budapest].
- Becze Orsolya (2012): A diffúziós burkok szerepe a pedagógiai innovációk terjedésében. Szociológiai Szemle, 22. 1. sz. 89–115.
- Boda Zsófia és Vörös András (2013): A középiskolai népszerűség meghatározói – személyiségvonások és csoportösszetétel. In: Néray Bálint és Vörös András (szerk.): Behálózott iskolák. Iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban. Széchenyi Füzetek XXI. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 31–41.
- Bourdieu, P. (2001/2005, ford. Házas Nikoletta és Simon Vanda): A tudomány tudománya és a reflexivitás : A Collège de France 2000–2001. évi előadássorozata. Gondolat, Budapest.
- Csaba Zoltán László és Pál Judit (2013): „Az ezerarcú agresszió” – Az utálat és az agresszió QAP-elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Néray Bálint és Vörös András (szerk.): Behálózott iskolák. Iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban. Széchenyi Füzetek XXI. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 13–29.
- Keszi Roland, Pál Judit és Papp Gergő (2014): Fogyatékosügyi szervezetek együttműködési kapcsolatai Magyarországon: Pillanatfelvétel a nonprofit szektor egyik speciális szegmensének hálózatszerveződési karakterisztikájáról. Gyógypedagógiai Szemle, 42. 1. sz. 9–22.
- Nagy Gyula és Molnár Gyöngyvér (2017): A Magyar Pedagógia folyóirat tudománymetriai elemzése: tendenciák, szerzők, társszerzőségi együttműködés. Magyar Pedagógia, 117. 1. sz. 5–7. [URL: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nagy_MPed20171.pdf]
- Pálvölgyi Lajos (1981): A modellezés lehetőségeiről a pedagógiában. Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Prell, C. (2011): Social Network Analysis: History, Theory and Methodology. London, Thousand Oaks:CA, Újdelhi és Szingapúr, SAGE.
- Sebestyén Tamás (2011): Hálózatelemzés a tudástranszferek vizsgálatában – régiók közötti tudáshálózatok struktúrájának alakulása Európában. Statisztikai Szemle, 89. 6. sz. 667–697. [URL: http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2011_06/2011_06_667.pdf]
- Szabó Zoltán András (2019): Csomópontok és élek a pedagógiában – Barabási Albert-László A hálózatok tudománya című könyve nyomán. In: Baska Gabriella, Hegedűs Judit és Szabó Zoltán András (szerk.): Visszhangzó századok. Tanulmányok, ünnepi írások Szabolcs Éva tiszteletére. ELTE PPK – L' Harmattan Kiadó, Budapest.
- Szabó, Z. A. (2017): Application of Network Theory in the Field of Life Reform Movements – Theoretical and Methodological Aspects. In: Németh, A., Stöckl, C. és Vincze, B. (ed.) Survival of Utopias – Life Reform and Progressive Education in Austria and Hungary : Weiterlebende Utopien – Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften, New York: NY, Wien, Berlin, Oxford, Frankfurt am Main, Bern, Brüsszel. 27–38.

Szondi Boglárka: Cigányság helyzete Magyarországon

Neveléstudományi tanulmányaim során leginkább a társadalmi különbségek megértése és nevelésbeli kérdései érdekeltek. Az egyetemi képzésben töltött nyolc év alatt önkéntes és elméleti munkáimmal szorosan kapcsolódtam a cigányság tematikájához. Manapság inkább maga az elnyomás és annak megvalósulási lehetőségei foglalkoztatnak. Éveken át voltam az Illyés tagja, jelenleg mentorként kapcsolódom a szervezethez.

Van- e létjogosultsága a cigány-pedagógiának? Milyen intézményi lehetőségei vannak a multikulturális és interkulturális nevelésnek? Szegregáció vagy integráció? Egyáltalán ki a cigány? Hogyan termelődnek újra a társadalmi különbségek? Kinek érdeke a szegénység konzerválása? Mi ebben az intézményi nevelés szerepe? Mit tehet az iskola/tanoda? Kinek/kiknek van szüksége iskolaőrségre?

Várom azoknak a jelentkezését, akiket a fent említett téma bármely aspektusa érdekel, valamint azokét is, akiket az elnyomás iskolai megjelenése cigányság témájától függetlenül is foglalkoztat. Ha engem szeretnél témavezetődnek, akkor nagy valószínűséggel egy online platformú beszélgetéssel fogunk kezdeni, mely során megismerem a téma iránti érdeklődésed hátterét, ezáltal véleményem szerint könnyen konkretizálhatjuk majd a dolgozatod témáját és hatékonyabban fogok tudni személyre szabott segítséget adni az elkészítéséhez. Várom a jelentkezésed!

Pár gondolatébresztő szakirodalom:

Forray R. Katalin (szerk., 2013): Nevelés – Multikulturalizmus – Esélyek. PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs.

https://adoc.tips/neveles-multikulturalizmus-eselyek.html

Kende Anna (2004): Együtt vagy külön? A szegregált iskolarendszer és a speciális oktatási szükségletek. Iskolakultúra.1. 3-13.

http://real.mtak.hu/60500/

Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Osiris Kiadó, Budapest.

http://econ.core.hu/…/down…/Kertesi/A_tarsadalom_peremen.pdf

Ladányi János – Szelényi Iván (2000): Ki a cigány? In: Cigánynak születni – Tanulmányok, dokumentumok. Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum Könyvkiadó, 179-191.

Mészáros György (2013): A közoktatás válsága? Problémák és reformkísérletek kritikai szemmel. A közoktatás válságai. Replika, 2. 77-91.

http://replika.hu/…/fil…/archivum/replika_83-04_meszaros.pdf

Radó Péter (2001): Bevezetés az oktatáspolitikai elemzésbe: romák és az iskola. Iskolakultúra, 11. 65-90.

http://real.mtak.hu/60963/

Reisz Terézia, Andor Mihály (szerk., 2002): A cigányság társadalomismerete. Iskolakultúra, Pécs.

http://mek.oszk.hu/01800/01878/01878.pdf

Réthy Endréné és Vámos Ágnes (2006): Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

https://mek.oszk.hu/05400/05467/05467.pdf

Szuhay Péter (1999): A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma, Budapest.

https://issuu.com/…/docs/a_magyarorszagi_ciganysag_kulturaja

Torgyik Judit (szerk., 2008): Kulturálisan érzékeny iskola. Educatio, Budapest.

https://www.academia.edu/…/Kultur%C3%A1lisan_%C3%A9rz%C3%A9…

Young, I. M.(2001): Az elnyomás öt arca. In: Perspektívák egy tágra zárt társadalomban. Konferencia kiadvány. 11-32.

http://www.kallaierno.hu/…/files/az_elnyomas_arca_YWop5A.pdf

Varga Balázs

Varga Balázs vagyok, pszichológus, jelenleg doktori hallgató az ELTE-n. 
A doktori képzés megkezdése előtt dolgoztam kutatócsoportokban és iskolapszichológusként. 
A doktori kutatásom fókuszában a pozitív pszichológia és a pszichometria áll, így ebből javasolnék választható témákat. A pozitív pszichológián belül javasolnám  vagy az akaraterő, vagy az optimizmus vagy a jóllét kapcsolatát szomatikus és/vagy egészségpszichológiai mutatókkal, röviden: a pozitív pszichológia és az egészségpszichológia kapcsolatának vizsgálatát. Az adott témát lehet átfogóan (összegző dolgozat) vagy szűkebb fókusszal is vizsgálni, így azt gondolom, hogy a téma iránt érdeklődők sok irányba indulhatnak. Beleférnek gyakorlatiasabb megközelítések (pl.: az akaraterő fejlesztése és annak hatása a jóllétre / pozitív pszichológiai intervenciók hatása a jóllétre / applikációs lehetőségek az intervenciók terén), vagy aktuálisan helytálló elméleti megközelítések áttekintés is (pl.: a különböző pozitív pszichológiai mutatók és a kardiovaszkuláris tünetek kapcsolata). Ha bármelyik téma felkeltette az érdeklődésüket, vagy ehhez kapcsolódó ötletük lenne, keressenek bizalommal.

Javasolt, lehetséges kiinduló irodalmak:

• Baumeister, R. F., Tice, D. M., & Vohs, K. D. (2018). The strength model of self-regulation: Conclusions from the second decade of willpower research. Perspectives on Psychological Science, 13(2), 141-145.

• Hernandez, R., Bassett, S. M., Boughton, S. W., Schuette, S. A., Shiu, E. W., & Moskowitz, J. T. (2018). Psychological well-being and physical health: Associations, mechanisms, and future directions. Emotion Review, 10(1), 18-29.

• McGonigal, K. (2015). Akaraterő-ösztön. Budapest: Ursus Libris.

• Seligman, M. E., & Ágota, B. (2011). Flourish-élj boldogan!: a boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése. Akadémiai K..

• Steptoe, A., Deaton, A., & Stone, A. A. (2015). Subjective wellbeing, health, and ageing. The Lancet, 385(9968), 640-648.

• Versluis, A., Verkuil, B., Spinhoven, P., van der Ploeg, M. M., & Brosschot, J. F. (2016). Changing mental health and positive psychological well-being using ecological momentary interventions: a systematic review and meta-analysis. Journal of medical Internet research, 18(6), e152.