A populista politikai erők felemelkedésének szociálpszichológiai magyarázatai

Az utóbbi időben a nyugati világban az úgynevezett populista pártok és politikai vezetők egyre népszerűbbek, sok esetben pedig már nemzeti szinten is hatalomra kerültek. E pártok széles társadalmi rétegek támogatását élvezik, miközben gyakran megkérdőjelezik a liberális demokratikus kormányzás alapelveit (pl. jogállamiság, szólás- és sajtószabadság, kisebbségi jogok), illetve intézményeit (pl. a független igazságszolgáltatást). Politikai gyakorlatuk gyakran tekintélyelvűbb és kirekesztőbb.

De mit is jelent pontosan a populizmus, és mit értünk populista kormányzás alatt? Milyen szociálpszichológiai okai vannak annak, hogy a jelenség mostanra ilyen erőteljesen terjed?

A politikai pszichológia számos lehetséges magyarázattal szolgál a populizmus felemelkedésének magyarázatára. Egyes kutatások a viszonylagos gazdasági hátrányból fakadó frusztrációra, mások a társadalmi-kulturális státusz elvesztésének érzésére hívják fel a figyelmet. Bár ezek a tényezők fontos kiváltó okok lehetnek, az illiberális populizmus térnyerésének gyorsasága és mértéke arra utal, hogy mélyebb pszichológiai és kulturális folyamatok is szerepet játszanak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a domináns liberális demokratikus politikai kultúra meglepően korlátozott hatással van az állampolgárok politikai attitűdjeire és identitására.

A politikai pszichológia általában azt felételezi, hogy a társadalom politikai kultúrája és az állampolgárok hiedelmei kölcsönös egymásra hatásban állnak. A kultúra formálja az embereket, és az emberek értékei tükröződnek a kultúrában. A jelenlegi populista hullám azonban megkérdőjelezi ezt az alapfeltevést: úgy tűnik, jelentős eltérés van a liberális intézmények által közvetített értékek és sok állampolgár tényleges meggyőződései között. Ez politikai pszichológiai szempontból is fontos kérdéseket vet fel a kultúrák és személyes identitások formálódásáról, és azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza a demokratikus társadalmakban kultúráiban az antidemokratikus értékek támogatását.

A témához kapcsolódóan bármilyen dolgozattéma szóba jöhet, az alábbi kérdések pedig ötletként szolgálhatnak:

Lehetséges kérdések:

1. Hogyan befolyásolja a fenyegetettség érzése (pl. gazdasági, kulturális, identitásfenyegetés) a populista politikai attitűdök erősödését?

2. Milyen szerepet játszanak az autoriter attitűdök és az "ingroup–outgroup" megkülönböztetés a populizmus támogatásában?

3. Hogyan hatnak a negatív érzelmek (pl. harag, félelem, sérelemérzet) a politikai csoportidentitásra és a populista vezetők támogatására?

4. Milyen kognitív stílusok és információfeldolgozási módok (pl. leegyszerűsítő gondolkodás, összeesküvéses gondolkodás) kapcsolódhatnak a populista világnézethez?

5. Hogyan befolyásolja a társadalmi státusz a populista pártokra való fogékonyságot?

Az alábbi irodalmak kiindulópontként szolgálnak kiinduláshoz a téma megtalálásában és kidolgozásában.

Mi a populizmus?

· Laclau, E. (2005). Populism: What’s in a Name? In: Populism and the Mirror of Democracy, 48–70.

· Mudde, C. (2004). The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39(4), 541–563.

Populizmus és politikai pszichológia

· Bakker, B. N., Rooduijn, M., & Schumacher, G. (2016). The psychological roots of populist voting: Evidence from the United States, the Netherlands and Germany. European Journal of Political Research, 55(2), 302–320.

· Jay, S., Batruch, A., Jetten, J., McGarty, C., & Muldoon, O. T. (2019). Economic inequality and the rise of far‐right populism: A social psychological analysis. Journal of Community & Applied Social Psychology, 29(5), 418–428.

· Mols, F., & Jetten, J. (2016). Explaining the appeal of populist right‐wing parties in times of economic prosperity. Political Psychology, 37(2), 275–292.

· Obradović, S., Power, S. A., & Sheehy-Skeffington, J. (2020). Understanding the psychological appeal of populism. Current Opinion in Psychology, 35, 125–131.

· Rico, G., Guinjoan, M., & Anduiza, E. (2017). The emotional underpinnings of populism: How anger and fear affect populist attitudes. Swiss Political Science Review, 23(4), 444–461.

· Rosenberg, S. (2019). Democracy devouring itself: The rise of the incompetent citizen and the appeal of right-wing populism.

· Rovira Kaltwasser, C. (2021). Bringing political psychology into the study of populism. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 376(1822), 20200148.

· Salmela, M., & Von Scheve, C. (2017). Emotional roots of right-wing political populism. Social Science Information, 56(4), 567–595.

· Vasilopoulos, P., Marcus, G. E., Valentino, N. A., & Foucault, M. (2019). Fear, anger, and voting for the far right: Evidence from the November 13, 2015 Paris terror attacks. Political Psychology, 40(4), 679-704.