A tanárok/tanárszakos hallgatók szakmai identitásváltozása 

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány jelent meg a szakmai identitás, szűkebben a tanári szakmai identitás témakörében. A fokozódó érdeklődés ellenére (pl. Beijaard et al., 2004; Izadinia, 2013; Rodrigues & Mogarro, 2019, Olsen, 2023) nem alakult ki egységes definíció. Sőt egyes megközelítések szerint ez épp a téma töredezettségéhez vezetett azáltal, hogy a különböző tudományterületek – a pszichológia különböző ágai, a szociológia, a filozófia stb – mind meghatározták a témához kapcsolódó fókuszaikat, saját fogalmi rendszert kialakítva (Beijaard, 2023; Cross, 2017). E sokszínűség ellenére a tanári szakmai identitás értelmezése és vizsgálata során két kérdéskör konszenzusosnak tekinthető: 1) a tanári szakmai identitás alakulása olyan folyamat, amelyben a tanárok maguk is aktívan vesznek részt személyes motivációjukkal, érzelmeikkel, miközben megpróbálnak válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek önmaghatározásukat jelentik tanárként (Ki vagyok, mint tanár? Milyen tanár akarok lenni?). 2) E személyes út mellett másik kulcselem, hogy a tanári identitás alakulását meghatározza a kontextus.  A szakmai kontextus, a humánökológiai megközelítés értelmében, a kölcsönösen egymásra épülő többszintű rendszerek összetettsége és egyedisége szerint befolyásolja a szakmai identitásalakulást. A tanári szakmai identitás így személyes és kontextuális is, hiszen olyan kölcsönhatásra épül, ahol a nézetek, hiedelmek a neveltetésből, élettapasztalataikból (Olsen, 2008), az azokra adott reflexióikból, saját tanulásaik történetéből, valamint a kontextuális szocializációs folyamataikból erednek (Kennedy, 1997). Ezen szűrők viszont visszahatnak mindarra, amit a tanárok a társas környezetükből észlelnek, s amit majd fontosnak tartanak a munkájukban. Mindezekből következik az a megállapítás is, hogy a szakmai identitás, a tanári szakmai identitás nem állandó, nem stabil, „nincs készen”, hanem sokkal inkább dinamikus rendszerként értelmezhető. S épp ez a dinamizmus az egyik oka az értelmezési nehézségeknek. A téma kutatása ezért roppant izgalmas, amelyre szeretettel várom a jelentkezőket a Pedagógusok, Pedagógus Szakmai Közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoporttal együtt. 

Beijaard, D., Koopman, M. & Schellings, G. (2023). Reframing Teacher Professional Identity and Learning. Menter, I. (ed.), The Palgrave Handbook of Teacher Education Research, https://doi.org/10.1007/978-3-030-59533-3_28-1. 

Izadinia, M. (2013). A review of research on student teachers' professional identity. British educational research journal, 39(4), 694-713. 

Olsen, B. (2008) How Reasons for Entry into the Profession Illuminate Teacher Identity Development. Teacher Education Quarterly, 35, 23-40. 

Olsen, B., Buchanan, R., & Hewko, C. (2023). Recent trends in teacher identity research and pedagogy. The Palgrave handbook of teacher education research, 867-890. 

Rodrigues, F., & Mogarro, M. J. (2019). Student teachers’ professional identity: A review of research contributions. Educational research review, 28, 100286.