Mi is volt az, amit az Illyésben töltött évek adtak nekem? Kiscsoportos, hallgatói igényekhez igazított kurzusokat? Konferencia lehetőségeket? Hasonló (vagy épp nagyon eltérő) érdeklődésű kolisokkal közösségi programokat?, ezek mind eszembe jutnak, de azt hiszem, a legfontosabb mégis az, hogy olyan emberekkel lehettem együtt, akik hittek bennem. Ezt megtapasztaltam amikor a TDK kutatásomban vagy a szakdolgozatom elkészítésében volt szükségem segítésre, vagy amikor a választmányban dolgoztam, vagy éppen akkor, amikor az egyik kedvenc pesti kocsmámba szerveztem konferenciát a tudomány társadalmi felelősségéről.

Mentorként a fő célom az, hogy ezt a hitet tudja tovább adni a jelenlegi tagjainknak. Továbbá azt gondolom, hogy a szakkollégiumoknak fontos szerepük van nemcsak a szakmai tehetséggondozásban, hanem a társadalmilag érzékeny, kritikus értelmiség képzésében is, így szeretném az ezzel kapcsolatos közös gondolkodást is támogatni.

Az ELTE-n végeztem a pszichológia alapképzést, majd a tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción a mesterképzést is, ez idő alatt hét féléven át aktív Illyéses voltam. Jelenleg egy budapesti gyermekotthon pszichológusaként dolgozom, a szakkoliban pedig a Proszeminárium kurzus oktatójaként is találkozhattok velem. Korábban gyermekvédelmi pszichológusként dolgoztam, jelenleg pedig távoktatásban tanulok a Tilburg University Data Science and Society mesterképzésén. A szakkoliban a Proszeminárium kurzus oktatójaként is találkozhattok velem.