Témák, témavezetők 2021 nyár

Balla Attila

A big data társadalmi kihívásai

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen megnőtt az emberiség által rögzített, tárolt és kielemzett adat mennyisége. Nagy kapacitású számítógépek és mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével olyan problémákat is meg tudunk oldani, amik a közelmúltig nem voltak lehetségesek, pl. sokkal hatékonyabban képesek államok az adócsalásokat kiszűrni, bűnözőket elkapni, betegségeket időben diagnosztizálni, vagy épp egy járványt megfékezni. De az új technológiák előnyét élvezhetjük akkor is, amikor a Spotify az ízlésünknek megfelelő, de eddig ismeretlen számokat javasol.

Azonban a big data korszaka számos fenntarthatósági, adatvédelmi és morális problémát vet fel, amelyekkel a társadalommal és az emberekkel foglalkozó szakemberek is fontos, hogy tisztában legyenek, vagy akár részt vegyenek abban, hogy megoldást találjunk rájuk.

Néhány konkrét eset:

– A Facebook saját maga adta át felhasználók adatait a Cambridge Analytica nevű cégnek. https://qubit.hu/.../szocialpszichologus-a-cambridge...
– A kínai állam arcfelismerő rendszereket használ az elnyomott ujgur muszlim kisebbség megfigyelésére. https://24.hu/.../kina-megfigyeloallam-hszincsiang-ujgur.../
– Képfelismerő algoritmusok olyanok, mintha rasszisták lennének. https://magyarnarancs.hu/tudomany/szemet-be-szemet-ki-124330

Témaötletek (azonban egyéni ötletek is hozhatóak):

– A nagy techcégek szolgáltatásainál (pl. YouTube, Amazon) a személyre szabott ajánlási algoritmusok problémáinak elemzése szociálpszichológiai vagy addiktológiai szempontok szerint.
– Informált beleegyezés nélkül nem kezdhetünk kutatásba – ezt megtanultuk jól a kutatásmódszertan és etika kurzusainkon. Az adatainkat felhasználó szolgáltatások (pl. a Facebook) adatkezelési gyakorlata etikusnak nevezhető? Hogyan változtatnál rajta?
– Középiskolások számára adatbiztonsággal kapcsolatos ismeretterjesztő interaktív workshop megtervezése, amely megtanítja a résztvevőket arra, hogy tisztában legyenek a digitális társadalom aktuális veszélyeivel.

Ajánlott nézni- és olvasnivalók:

  • A XXI. század kihívásai – big data és a pszichológia: indulásnak egy magyar nyelvű ismeretterjesztő cikk.
  • Társadalmi dilemma: 94 perces dokudráma az adatkapitalizmus mentális egészségre és demokráciára gyakorolt káros hatásairól.
  • Adatok: A kiváló Philosophy Tube rövidebb (24 perces) videóban az előzőhöz hasonló témákat jár körül szórakoztató tálalásban.
  • Weapons of Math Destruction: könyv arról, hogy a big data algoritmusok hogyan növelik a fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket. Magyar fordítása sajnos nem elérhető, viszont angolul meg lehet találni a neten. Akinek mélyebben felkeltette az érdeklődését a téma, annak nagyon ajánlott beleolvasni.

Czirfusz Dóra

Álhírek és médiaműveltség

Az álhírek elleni küzdelem talán sosem volt annyira aktuális, mint a COVID-19 járvány ideje alatt. A közösségi média és az infokommunikációs technológia eszközeinek elterjedése számos előny mellett azt a veszélyt is magában hordozza, hogy félrevezető információk és megalapozatlan hírek terjednek ellenőrizetlenül és követhetetlen gyorsasággal a világhálón. Az álhírek megosztásának veszélye, hogy az emberek ezáltal tévesen értelmezhetnek lényeges információkat vagy szabályokat. Ez bizonyos esetekben tömeghisztériához vagy pánikhoz vezethet a korlátlan terjedés miatt.

Milyen készésgek szükségesek az álhírek felismeréséhez? Kinek a felelőssége ezen készségek fejlesztése? Mi lehet a tudomány és az adatok szerepe az álhírek elleni küzdelemben?

Olvasnivalók a témában:

Halmos Alexandra

Pozitív pszichológiai intervenciók (PPI-k) – A pszichológiai munkában, a tanítás és a szervezetfejlesztés mérhető eszközei a jóllétfejlesztés érdekében

A pszichológiai, pedagógiai és szervezetfejlesztői gyakorlatban nem megkerülhető kérdés, hogy mennyire objektív a kép, amit a szakmai tevékenységünk eredményéről kapunk. Mennyire tudjuk mérni a munkánk hatását? A pozitív pszichológiai gyakorlatok és intervenciók (PPI-k) olyan tevékenységek, amik célja pozitív érzések, gondolatok vagy viselkedések kiváltása, ezáltal a pszichés jóllét, a mentális egészség erősítése, és a pozitív érzések, hangulatok támogatásán keresztül az egyéni erősségek fejlesztése. Egészen egyszerű gyakorlatok is idetartozhatnak, mint a nap végén három aznapi pozitív élmény feljegyzése vagy mások kedves cselekedetek végrehajtása. A PPI-k használhatók egyéni fejlesztési munkában, pszichológiai konzultáció különböző szintjein (tanácsadás, terápia), a tanári munkában iskolai programok vezérfonalaként, szervezetfejlesztésben pedig egészség-, stresszprogramok, munkavállalói elégedettség programok során. Összekapcsolhatók az egyén karaktererősségeivel (Peterson és munkatársai, 2007), amik elősegíthetik a PPI-k hatékonyságát a személyiség fejlődésésében, az önismeret alakulásában.

A PPI-k kevésbé ismertek annak ellenére, hogy kezdő szakemberek számára pedig kapaszkodót, eszközt nyújthatnak a pszichológiai, pedagógiai gyakorlatban; azt pedig még kevésbé ismert, hogy bár a pozitív pszichológia nem tett jó első benyomást a tudományban (Friedman és Brown, 2018), a PPI-k tervezhető jellegük miatt is alapot szolgáltathatnak a megismételhetőséghez és a mérhetőséghez. 39 kísérleti és kontrollcsoport összevetése azt találta, hogy a szubjektív és pszichológiai jóllét a PPI-t követően rögtön, de 3-6 hónappal a PPI után is magasabb volt, míg a depresszív tünetek alacsonyabbak, mint a beavatkozás előtt (Bolier és munkatársai, 2013). Ahogy a pszichózis kezelésében (Slade és munkatársai, 2016), az oktatásban is gyerekcipőben jár a pozitív pszichológiai gyakorlatok és intervenciók alkalmazása, azok is főként egy-egy órán elkülönülten jelennek meg, semmint az óra, tárgy vagy iskola integrált részeként. Egy jól megtervezett intervenció a diákok (hallgatók) jóllétét, iskolai teljesítményét és társkapcsolatait is fejleszteni tudja (Fodor és Molnár, 2020), míg szervezeti környezetben, munkahelyen a munkavállalói teljesítmény és jóllét növelésében használatosak, azonban a kiégés és a stressz csökkentésében is eredményeket ígér (Meyers, 2013).

Mik a pozitív pszichológiai intervenciók sikeres alkalmazásának feltételi? Kik számára, mikor, milyen körülmények között indikált PPI-t használni? Hogyan használható alsósokkal? Hogyan jelenhet meg a pszichológiai tanácsadás során? Van-e helye a PPI-nek a pszichiátrián? Hogyan használható a PPI a felsőoktatásban? Mik a szervezetfejlesztésben használt PPI-k korlátai? Milyen veszélyekkel jár a PPI-khez kapcsolódó rózsaszín szemüveg krízishelyzetekben?

Szakirodalmak:

  • Layous, K., & Lyubomirsky, S. (2014). The how, why, what, when, and who of happiness. Positive emotion: Integrating the light sides and dark sides, 473-495. - Kik számára, mikor, hogyan hatásosak a PPI-k?
  • Fodor, S., & Molnár, A. (2020). Karaktererősségek az iskolában. Iskolakultúra, 30(4-5), 20-39. - A PPI-k a karaktererősségek tükrében iskolában.
  • Rashid, T. (2015). Positive psychotherapy: A strength-based approach. The Journal of Positive Psychology, 10(1), 25-40.
  • Slade, M., Brownell, T., Rashid, T., & Schrank, B. (2016). Positive psychotherapy for psychosis: a clinician's guide and manual. Taylor & Francis. - Pozitív pszichoterápia pszichózisban.
  • Meyers, M. C., van Woerkom, M., & Bakker, A. B. (2013). The added value of the positive: A literature review of positive psychology interventions in organizations. European Journal of Work and Organizational Psychology, 22(5), 618-632. - PPI-k szervezetben, munkahelyen.

Kedvcsináló irodalmak:

Hegedűs Judit

Gyermekvédelem és pedagógia

A gyermek- és ifjúságvédelem azokkal a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozik, akik valamilyen speciális védelemre, segítségre szorulnak. Pedagógusként, pszichológusként, gyógypedagógusként e területen is kiemelten fontos szerepet vállalnunk, ehhez kapcsolódnak azok a témák, melyek egyrészt a gyakorlati munka megismerését segítik, másrészt pedig a társadalmi felelősségvállalásra is felhívja a figyelmet.

Témakörök:

– A bűnmegelőzés pedagógiája
– A fiatalkorú bűnelkövetés segítése, reintegrációja
– A gyermekotthoni ellátás
– A gyermekvédelmi jelzőrendszer
– Az iskolai gyermekvédelem

Ajánlott szakirodalom:

  • Borbíró Andrea (2016): Bűnmegelőzés. In Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós szerk.: Kriminológia. Budapest, Wolters Kluwer. 815–843.
  • Molnár István Jenő (2020): A bűnmegelőzési stratégia. In: Barabás, A. Tünde (szerk.) Alkalmazott kriminológia. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó (2020) pp. 305-318.
  • Czenczer Orsolya – Ruzsonyi Péter (szerk.): Büntetés-végrehajtási reintegrációs ismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft (2019), 271 p.
  • Baranyi Lili – Takács Szabolcs (2020): A gyermekotthonban élő gyermekek teljesítménye a kompetenciamérés eredményeinek tükrében. SZOCIÁLPOLITIKAI SZEMLE 6:1 pp. 57-75. (2020)
  • Gortka-Rákó Erzsébet (2019): A gyermekotthonok feladata a roma gyermekek nevelésében. ISKOLAKULTÚRA 29:6 pp. 128-140. (2019)
  • Boros, Julianna (szerk.) Az iskolai szociális munka alapjai : Oktatási segédanyag iskolai szociális munkások, óvodai és iskolai szociális segítők, pedagógus és szociális képzésekben résztvevők és dolgozó szakemberek számára (Digitális Tankönyv). Pécs, PTE BTK TKI Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék (2018) 293 p.

Ipacs Henriett

A stressz szerepe a mindennapi ember életében – A stressz és a testmozgás összefüggései az egészséges életmód tükrében

Ha megkérdezzük valakitől, hogy hallott-e már a stresszről, egyértelmű választ kapunk, sokszor gunyoros nevetéssel társítva. Hiszen a stressz ott van mindenhol. Ott van a levegőben, a körülöttünk lévő emberek viselkedésében, kommunikációjában, ott van a családban, a párkapcsolatokban, és ott van bennünk, a lelkünkben. Mindenki találkozott már vele akár említés szintjén, akár tudatos vagy tudattalan megélésként, melyek alapján azt gondolhatjuk, hogy egy rendkívül általános, a különböző emberek és helyzetek esetében azonosan megélt jelenségről van szó. Ám, ha feltesszük azt a kérdést, hogy mit is jelent maga a stressz, vagy miben nyilvánul meg, akkor már merőben eltérő válaszokat kaphatunk.

Szakirodalom az elinduláshoz:

  • Selye János a stresszkutatás atyja, nagyon régóta foglalkozik ezzel a témával, így az ő művei (tartalmából és nyelvezetéből fakadóan) jó kiindulópontot jelenthetnek a téma feldolgozásához.

Kádi Anna

A szervezeti és egyéni változások pszichológiai modelljei és tényezői

A változások hatékony kezelése az egyik legkritikusabb kihívás, amellyel napjainkban szembesülünk. A XXI. században egyéni és szervezeti szinten is csak úgy lehetünk sikeresek, ha a VUCA világ kihívásaira nyitottak vagyunk, képesek a gyors, folyamatos változásra, megújulásra. A dolgozatban az egyéni vagy szervezeti szintű változások pszichológiai modelljeinek és pszichológiai tényezőinek áttekintését és egy gyakorlati példán keresztüli értékelését várjuk.

Szervezeti szintű változási téma esetén a szervezeti változás modelljeinek áttekintését, értékelését és emellett elsősorban a következő tényezők szerepének vizsgálatát várjuk, amelyek közül legalább kettő szerepeljen a dolgozatban:

– Stratégiai orientáció, innovativitás
– Szervezeti eredményesség, sikeresség, tartalékok, erőforrások
– Szervezeti kultúra, szervezeti támogatás, pszichológiai biztonság
– Változás menedzsment
– Változással szembeni ellenállás és annak szervezeti szintű kezelése
– Vezetési stílus, bizalom, felhatalmazás
– Pozitív szervezeti magatartás, szervezeti tanulás
– Dolgozói attitűdök, személyes motivációk, pszichológiai tőke, egyéni elégedettség, jóllét, elkötelezettség.

Egyéni szintű változási téma esetén az egyéni változás modelljeinek áttekintését, értékelését, és emellett elsősorban a következő tényezők szerepének vizsgálatát várjuk, amelyek közül legalább kettő szerepeljen a dolgozatban:

– Változással szembeni attitűdök, változási készenlét, változással szembeni ellenállás
– A változással kapcsolatos érzelmek, a változási folyamat érzelmi dinamikája
– Érzelmi intelligencia, érzelmi kompetenciák és azok szerepe a változásban
– Személyes motivációk (fejlődés, szenvedély, öröm, értelemkeresés stb.)

Néhány kapcsolódó szakirodalom:

  • Burke CS, Sims DE, Lazzara EH, Salas E (2009) Trust in leadership: A multi-level review and integration, The Leadership Quarterly, Volume 20, Issue 1, February 2009, Pages 55
  • Deci, E. L., & Ryan, R. M. (2000). The “what” and “why” of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11, 227–268.
  • Gagné M, at al, (2010) The Motivation at Work Scale: Validation Evidence in Two Languages, Educational and Psychological Measurement 2010 The online version of this article can be found: http://epm.sagepub.com/content/70/4/628
  • Hanpachern C, at al (1998): An extension of the theory of margin: A framework for assessing readiness for change, Human Resource Development Quarterly, Volume 9, Issue 4, Pages: fmi, 315-399, Winter 1998
  • Kádi A. (2016) A szervezeti kockázatvállalás és sikeresség összefüggései a szervezetpszichológia nézőpontjából Phd Értekezés
  • Kádi A. Faragó, (2019) A Pszichológai tőke, mint védőfaktor a kiégés ellen Poszter ELTE Kutatócsoportok Fóruma, 2019
  • Kádi (2020) Szervezeti sikerességről alkotott vezetői nézetek, előadás, ELTE Kutatócsoportok Fóruma, 2020
  • Kádi, A ; Mittich B; Sessler J ; Faragó K (2021) A Pszichológiai Tőke Skála (PCQ) Adaptációja Magyar Mintán MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 75 : 4 pp. 601-621. , 21 p. (2021)
  • Kállai Gy (2016): A munkahelyi Flow nyomában. Az áramlatélmény munkahelyi környezetben történő vizsgálata, valamint a Flow-gyakoriságot potenciálisan befolyásoló tényezők feltárása a verseny- és a közszférában Bp. PhD értekezés
  • Kegan R. and Lahey L (2009) Immunity to Change "How to overcome it and unlock the potential in yourself" 2009, Harvard Business Press, Boston and your organization”
  • Kübler-Ross E (1969) On Death and Dying Life magazine, Nov 21, 1969, p 36
  • Luthans, F., Youssef, C. M., & Avolio, B. J. (2007). Psychological capital: Investing and developing positive organizational behavior. In D. L. Nelson & C. L. Cooper (Eds.) Positive organizational behavior. Sage Publications Ltd, London. 9-24.
  • Michaelson, C. (2009). Meaningful work and moral worth. Business & Professional Ethics Journal, 28(1/4), 27-48.
  • Neves, P. and Eisenberger, R. (2014), "Perceived organizational support and risk taking", Journal of Managerial Psychology, Vol. 29 No. 2, pp. 187-205
  • Oreg, S. (2003). Resistance to change: Developing an individual differences measure. Journal of Applied Psychology, 88(4), 680–693
  • Prochaska, J. O. , & DiClemente, C. C. (1983). Stages and processes of self-change of smoking: Toward an integrative model of change. Journal of Consulting and Clinical Psycholoo, 51, 390—395.
  • Prochaska, J. O. , & DiClemente, C. C. (2001) Applying the Transtheoretical Model to Regular Moderate Exercise in an Overweight Population: Validation of a Stages of Change Measure Preventive Medicine Volume 33, Issue 5, November 2001, Pages 462-469
  • Satir, V. Bitter, J. 1991. The Therapist and Family Therapy: Satir's Human Validation Process Model. Family Therapy and Counseling. 2nd. A. M. Horne & J. L. Passmore (Eds.)
  • Seligman M., Csikszentmihalyi M. (2000), Positive psychology. An introduction. The American psychologist 55(1). 5-14

Kapitány Imola

Első téma: Az autista emberek és az autista gyermeket nevelő családok társadalmi helyzete, az állapot ismertsége, elfogadása Magyarországon

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Az autista emberek és családjaik helyzete ezért sajátos. Ezt a különleges élethelyzetet akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük az autizmust, annak hazai történetét, és a családok nehézségeit és erősségeit. Ha autizmusról gondolkodunk, fontos, hogy a családokkal dolgozó szakemberekről is képet kapjunk. Ha mindezt átlátjuk, akkor tudunk javaslatokat tenni arra, hogy a jelenleg még nem, vagy nem optimálisan működő szolgáltatásokat és a családok helyzetét jelentősen javítsuk.

Ajánlott irodalom:

  • Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó 2002.
  • Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
  • Dr. Tausz Katalin,Bácskay Andrea, Csordás Gábor, Kovács Beáta, Németh Eszter,Panyik Barbara, Tóth Judit Nikoletta: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS
  • 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk, KSH 2015. Budapest
  • Janák Katalin,Tokaji Károlyné:(szerk) Mikrocenzus 2016 8. 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői, KSH 2018. Budapest

Második téma: Közösségi munka autista gyermeket nevelő családokkal (szülőcsoportok, szülőedukációs programok szervezése)

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Amikor egy család a gyermekére vonatkozóan autizmus diagnózist kap, rengeteg kérdés merül fel a szülőkben. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában, a diagnózis feldolgozásában nagy segítség, ha a család autista, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő közösséghez tud csatlakozni. Itt megismerhet különböző stratégiákat, jó gyakorlatokat, amiket más, hasonló helyzetben lévő családok használnak. A csoportok a tagok igényeire reagálva szervezhetik programjaikat, tevékenységüket.

Ajánlott irodalom:

  • Mitzi Waltz (2015.): Az autizmus társadalmi és orvosi története, FSZK, Budapest
  • Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
  • dr.Borbély Sjoukje: A szülők és mi, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Budapest, 2012.
  • Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007.
  • Barkóczi Judit és mások: Ő- szintén Szülők és szülősegítő szolgáltatások szervezőinek tapasztalatai FSZK 2008 Budapest

Kerekes Valéria

A mese és a játék lehetséges kapcsolódási pontjai

A mese és a játék alapvető alkotóelemei a gyermekek érzelmi-, szociális-, verbális- és kognitív fejlődésének. E két tényező szerencsés esetben mindennapjaik szerves részét képezi. Az intézményesített nevelés kezdetétől, az adott életkornak megfelelően, különböző módszertanokba ágyazva találkozunk a mese és a játék világával. A megadott téma segítséget nyújthat abban, hogy közelebb kerüljünk a játék és mese lehetséges kapcsolódási pontjainak feltárásához, módszertani összefüggéseihez.

– Milyen szerepet tölt be az intézményes nevelés különböző színterein (bölcsőde, óvoda, általános iskola alsó tagozat, általános iskola felső tagozat) a mese és a játék?
– Hogyan kapcsolódik a játék és a mese a különböző módszertanokhoz?
– Milyen mesefeldolgozási módokkal találkozhatunk az intézményes nevelés keretein belül?
– Mi a különbség a hallgatott és nézett mesék között? Hogyan befolyásolhatja e két megközelítési mód a gyermekek játékát, illetve tanulási folyamatait?

Ajánlott szakirodalom:

  • FEHÉR ÁGOTA - MEGYERINÉ RUNYÓ ANNA (2018) (szerk.): A mese szerepe a nevelésben, oktatásban A BRUNSZVIK TERÉZ SZAKMAI NAPOK keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete http://real.mtak.hu/.../A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3...
  • KÁDÁR ANNAMÁRIA – KEREKES VALÉRIA (2017): Mesepszichológia a gyakorlatban. Az önbecsülés és küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Budapest, Kulcslyuk Kiadó.
  • KEREKES VALÉRIA (2019): Anyanyelv, irodalom, játék -mesefeldolgozás és hatásai. In: Mesényi Hajnalka- Rádi Orsolya (szerk.): Jó gyakorlatok az óvoda-iskola átmenethez. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem. pp.77-94.
  • ZILAHI JÓZSEFNÉ (1998): Mese – vers az óvodában. Budapest, Eötvös József Kiadó.
  • Egyéb tematikus kiadványok:
  • Hol nem volt? FORDULÓPONT 30. szám VII. évfolyam, 2005/4.
  • Sorsunk mese könyve? FORDULÓPONT 39. szám X. évfolyam, 2008/1.
  • Minden varázslat? FORDULÓPONT 42. szám X. évfolyam 2008/4.
  • Mesék várai? FORDULÓPONT 44. szám XI. évfolyam 2009/ 2.
  • A mese világnyelve? FORDULÓPONT 46. szám XI. évfolyam 2009/4.
  • A mese hídszerepe? FORDULÓPONT 63.szám XVI. évfolyam 2014
  • Olvasás? Mese? Terápia! FORDULÓPONT 65.szám XVI. évfolyam 2014/3.

Krisztián Ágota

Első téma: Számolási nehézség, számolási zavar

– Fogalmi kérdések, mérés
– Fejlesztési lehetőségek óvodás és iskolás korosztály számára (játék, mozgás, téri fejlesztés)
– Tanári feladatok és lehetőségek a matematikaóra differenciálásában

Ajánlott irodalom:

  • Krisztián Ágota (2016): Matematikai nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztő módszerének kidolgozása és hatásvizsgálata, Doktori (PhD) értekezés PTE-BTK Pszichológia Doktori Iskola https://pea.lib.pte.hu/.../krisztian-agota-phd-2016.pdf
  • Krisztián, Á.; Bernáth, L.; Gombos, H.; Vereczkei, L. (2015) Developing Numerical Ability in Children with Mathematical Difficulties using Origami. Perceptual & Motor Skills 1, 2 2015, 121, 1, 233-243.
  • Krajcsi A. (2010) A numerikus képességek zavarai és diagnózisuk. Gyógypedagógiai Szemle, 38, 2, 93-113.
  • Polgárdi Veronika-Láz Csabáné-Dékány Judit (2018) Alapismeretek a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról. Gyermeknevelés-tudományos online folyóirat, Korszerű komplex matematikatanítás, 6. 1. sz., 24–54. http://epa.oszk.hu/.../EPA02411_gyermekneveles_2018_1_024...
  • Csonkáné Polgárdi V. (2012) Ismertető a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél (1. rész). A Dékány–Juhász-féle diszkalkulia pedagógiai vizsgálat sztenderdizált változata. Gyógypedagógiai Szemle, 40, 4, 343–351 http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=41...
  • Csonkáné Polgárdi V., Dékány J. (2013) Ismertető a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél (2. rész). A Dékány–Juhász-féle diszkalkulia pedagógiai vizsgálat sztenderdizált változata. Gyógypedagógiai Szemle, 41, 2, 118–136. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=43...
  • Ronit Bird (2011): Száz játék és fejtörő a számolási nehézség legyőzésére. Akadémiai Kiadó, Budapest

Második téma: Matematikai szorongás

– Jelensége, kialakulásának okai, mérése
– Tanári feladatok a megelőzésben
– Gyógypedagógiai és pszichológiai feladatok a kezelésben

Ajánlott irodalom:

  • Bernáth László-Krisztián Ágota (2017) A matematikai szorongás és a MAS-UK kérdőív. In: Bóna Adrienn, Lénárd Katalin, Pohárnok Melinda (szerk.): Bontakozó jelentés, Tanulmányok a 60 éves Péley Bernadette köszöntésére. Budapest, Oriold és Társai Kiadó, 61-69. o. https://www.researchgate.net/.../322725810_A_matematikai...
  • Krisztián Ágota (2016): Matematikai nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztő módszerének kidolgozása és hatásvizsgálata, Doktori (PhD) értekezés PTE-BTK Pszichológia Doktori Iskola https://pea.lib.pte.hu/.../krisztian-agota-phd-2016.pdf

Harmadik téma: A tanulás támogatása

– A tanulás kognitív pszichológiai vonatkozásai (figyelem, tanulási stílus, hatékony tanulási módszerek, tesztelési hatás, motiváció, játékosítás, kreativitás)

Ajánlott irodalom:

  • N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I. kötet 3. rész fejezetei, Osiris Kiadó, Budapest, 2017 https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/2913
  • Bernáth László, N. Kollár Katalin, Németh Lilla: A tanulási stílus mérése. Iskolapszichológia sorozat 36. kötet http://www.eltereader.hu/media/2015/11/IP36_READER1.pdf
  • Pajor Gabriella (2015): „Gyorsabba, magasabbra, bátrabban”-de hogyan? Teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Iskolapszichológia füzetek 34. sz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest; http://www.eltereader.hu/media/2015/11/IP34_READER.pdf
  • Polonyi Tünde, Abari Kálmán, Szabó Fruzsina (szerk.): Innováció az oktatásban. Oriold és Társai Kiadó, 2019, Budapest
  • Bernáth László (2020): Tanulási technikák hatékonysága. In: Garai Imre, Kempf Katalin, Vincze Beatrix (szerk.): Mestermunka. ELTE PPK-L’Harmattan Kiadó, Budapest, 296-311. o

Köteles Ferenc

Testérzetek és élettani hátterük

Testi érzeteink nagyon személyes (másokkal közvetlenül meg nem osztható) élmények, amelyek különleges fontossággal bírnak a számunkra. Agyunk folyamatosan nagyon sok információt kap testünk aktuális állapotáról különféle receptoroktól. Ezek részben a zsigeri szervekben (viszceroceptorok), részben a mozgásrendszerben (proprioceptorok) találhatók. Ezekre az információkat nagyobb részben automatikusan dolgozza fel az agy (pl. homeosztatikus és motoros reflexek formájában), kisebb részben tudatosodnak is. A tudatban megjelenő érzeteket ugyanakkor nemcsak a receptorokból származó (ún. bottom-up) információ, hanem a korábbi tapasztalatokból származó elvárások, emlékek is befolyásolják.

Ebből kifolyólag testi érzeteink sok esetben nem pontosak (pl. ilyen a vérnyomás és a szívfrekvencia észlelése), sőt gyakran megtörténik az is, hogy nincs mögöttük semmilyen élettani változás. Ezt a jelenséget a szaknyelv az élettani és észlelt folyamatok disszociációjának nevezi. Sok esetben ide tartozik a placebo- és nocebo-jelenség, a hétköznapokban gyakran észlelt tünetek (kisebb fájdalmak, émelygés, gyengeség, stb.). Jelentősen befolyásolhatja a gyógyszerszedést is, pl. amikor a beteg a vérnyomáscsökkentőt az észlelt vérnyomásnak megfelelően adagolja vagy egyáltalán nem hajlandó gyógyszert szedni, mivel nem érzi magát betegnek. A jelenségnek tehát fontos gyakorlati vonatkozásai vannak, ugyanakkor meglepő kevés szó esik róla a hétköznapokban.

Kapcsolódó irodalom:

  • Ádám, G. (2003). Eliminatív szelekció: Próbálkozás az emberi elme élettani és pszichológiai (kognitív) magyarázatai közötti szakadék áthidalására. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(2), 219–230. https://doi.org/10.1556/MPSzle.58.2003.2.2
  • Ádám, G. (2004). A rejtőzködő elme. Vince Kiadó.
  • Köteles, F. (2019). Interocepció és tudatosság. In F. Köteles & E. Ferentzi (Eds.), Tanulmányok az interocepcióról. Bárdos György professzor tiszteletére (pp. 181–197). ELTE Eötvös Kiadó.
  • Dömötör, Z., & Szemerszky, R. (2019). Az interocepció sötét oldala. A rejtélyes orvosilag megmagyarázatlan tünetek, funkcionális szomatikus szindrómák és idiopátiás környezeti intoleranciák. In F. Köteles & E. Ferentzi (Eds.), Tanulmányok az interocepcióról. Bárdos György professzor tiszteletére (pp. 281–307). ELTE Eötvös Kiadó.
  • Köteles, F. (2019). A placebo- és nocebojelenség az interocepció tükrében. In F. Köteles & E. Ferentzi (Eds.), Tanulmányok az interocepcióról. Bárdos György professzor tiszteletére (pp. 309–327). ELTE Eötvös Kiadó.

Lehmann Miklós

A művészettel nevelés mint módszer

A művészettel nevelés számos tekintetben különbözik a művészeti neveléstől. A művészeti nevelés elsődleges célja a gyermekek esztétikai nevelése, az esztétikum iránti érzékenyítés, a művészetek felé való nyitottság növelése, az esztétikai ítéletalkotás megalapozása és az alkotótevékenység örömének, kreativitásának megélése; ezzel szemben a művészettel nevelés az esztétikumban, a művészeti befogadásban és az alkotás tevékenységében rejlő erőt a kognitív és affektív fejlődés/fejlesztés eszközének tekinti, amely az oktatás számos területén kiaknázható.

Ennek megfelelően a művészettel nevelést gazdag módszertannal és változatos célokkal lehet jellemezni. Egyaránt megjelenik benne, hogy a nevelés-oktatás hatékonysága növelhető a művészeti élmény és tevékenység beemelésével, valamint az, hogy speciális célok is elérhetők alkalmazásával. Kapcsolódhat például projektpedagógiai módszerhez, tevékenykedtetéshez, kooperatív tanuláshoz vagy játékos módszerekhez. Megvalósítható segítségével az inkluzív nevelés, a differenciálás, a kognitív fejlesztés egyes területei, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása.

Nevelés és művészet kapcsolata azonban mindenképp több, mint hogy az utóbbi közvetítő eszköz legyen az előbbi számára. A művészettel nevelés talán legfontosabb szerepe a komplex személyiségfejlődés terén található. A gyermekkorban megélt művészeti élmények és tevékenységek erőteljesen befolyásolják a bontakozó személyiséget, kihatva a személyiségjegyekre, szemléletmódra vagy éppen a problémamegoldási stratégiákra. Így pedig a „Több művészetet az iskolába” jelszó nem csupán a művészet jelenlétének növelésére vonatkozik, hanem az élet minden területén gazdagabb, nyitottabb és kreatívabb személyiség felszabadítására.

Irodalom a tájékozódáshoz:

Nyúl Boglárka

„Nem erőszak volt, de az áldozat tehet róla” – A nemi erőszak szociálpszichológiája

Mikor hibáztatják az emberek az áldozatot? Mikor az elkövetőt? És egyáltalán: mikor gondolják, hogy erőszak történt? Mikor tesz feljelentést az áldozat? És mindez hogyan kötődik a genderhez és a jelenleg fennálló társadalmi berendezkedéshez? Milyen viszonyban van különböző elnyomó hiedelemrendszerekkel? Mit kezdjünk a nemi erőszak témájával, hogyan beszéljünk róla? Mi a szerepe a kívülállóknak és a társadalomnak?

Gondolatébresztő szakirodalom:

  • Ha új a téma, a legfontosabb irodalom: Szexuális erőszak. Információk áldozatoknak, túlélőknek és segítőiknek. URL: https://nane.hu/.../upl.../0408_keret_kiadva%CC%81ny_web.pdf
  • Bongiorno, R., McKimmie, B. M., & Masser, B. M. (2016). The selective use of rape-victim stereotypes to protect culturally similar perpetrators. Psychology of Women Quarterly, 40(3), 398-413.
  • Frese, B., Moya, M., and Megías, J. L. (2004). Social perception of rape: how rape myth acceptance modulates the influence of situational factors. Journal of Interpersonal Violence 19, 143–161. doi: 10.1177/0886260503260245
  • Strömwall, L. A., Alfredsson, H., & Landström, S. (2013). Rape victim and perpetrator blame and the Just World hypothesis: The influence of victim gender and age. Journal of Sexual Aggression, 19(2), 207-217.
  • Lonsway, K. A., and Fitzgerald, L. F. (1994). Rape myths. In review. Psychology of Women Quarterly 18, 133–164. doi: 10.1111/j.1471-6402.1994.tb00448.x
  • Suarez, E., & Gadalla, T. M. (2010). Stop blaming the victim: A meta-analysis on rape myths. Journal of Interpersonal Violence, 25(11), 2010-2035.
  • Bohner, G., Eyssel, F., Pina, A., Siebler, F., and Viki, G. T. (2009). “Rape myth acceptance: cognitive, affective and behavioural effects of beliefs that blame the victim and exonerate the perpetrator,” in Rape: Challenging Contemporary Thinking, eds M. Horvath and J. Brown (New York, N.Y: Routledge),17–46.
  • Eyssel, F., and Bohner, G. (2011). Schema effects of rape myth acceptance on judgments of guilt and blame in rape cases: the role of perceived entitlement to judge. J. Interpers. Violence 26, 1579–1605. doi: 10.1177/0886260510370593
  • Chapleau, K. M., & Oswald, D. L. (2014). A system justification view of sexual violence: Legitimizing gender inequality and reduced moral outrage are connected to greater rape myth acceptance. Journal of Trauma & Dissociation, 15(2), 204-218.
  • Heath, N. M., Lynch, S. M., Fritch, A. M., & Wong, M. M. (2013). Rape myth acceptance impacts the reporting of rape to the police: A study of incarcerated women. Violence against women, 19(9), 1065-1078

Patakiné Bősze Júlia

Életminőség javító vagy rontó faktorok a hétköznapokban

A rekreáció tágan értelmezve az életminőség tudománya. Összetevői jelentősen túlmutatnak a szabadidős tevékenységeken, vagy az egészséggel foglalkozáson, de természetesen azokat is magába foglalja.

A témával foglalkozónak nem kell a teljességre törekednie, jóval inkább cél egy-egy szegmensen belüli alapos megismerésre törekvés.

Egy-egy faktor tekintetében is többféle megközelítés alkalmazható, mely lehet például célcsoport orientált, életkor orientált, de akár a nemi különbségek vizsgálata is adhat szempontokat a dolgozat elkészítéséhez.

Ajánlott irodalom:

  • Bősze, J. P., Köteles, F., Komlósi, F., Boros, S., & Szabo, A. Positive Life event Expectancies are Associated with Greater Optimism, Well-Being and Emotional Intelligence. http://www.cbbjournal.ro/.../664-positive-life-event...
  • Johansson, S. E., & Sundquist, J. (1999). Change in lifestyle factors and their influence on health status and all-cause mortality. International journal of epidemiology, 28(6), 1073-1080.
  • Mensink, G. B., Loose, N., & Oomen, C. M. (1997). Physical activity and its association with other lifestyle factors. European journal of epidemiology, 13(7), 771-778.
  • Patakiné Bősze, Júlia Az alternatívák keresése a rekreációban, avagy az életminőség feltételcsoportjai a 21. században In: Gősi, Zsuzsanna; Bárdos, György; Magyar, Márton (szerk.) Sokszínű rekreáció II. : Egészségmegőrzés - Életkorok - Képzés Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó (2020) pp. 41-60. https://mersz.hu/gosi-bardos-magyar-sokszinu-rekreacio-ii
  • Van Dam, R. M., Li, T., Spiegelman, D., Franco, O. H., & Hu, F. B. (2008). Combined impact of lifestyle factors on mortality: prospective cohort study in US women. Bmj, 337. https://www.bmj.com/content/337/bmj.a1440