Az imposztor szindróma
Mind közül az egyik legnézettebb Ted előadásban (több mint 63 millió megtekintést elérő) Amy Cuddy (2012) szociálpszichológus a „hatalmi pózok” (power posing) tudományosan alátámasztott, lenyűgöző üzenetéről beszélt. Eszerint nem kell magabiztosnak lenned, elég, ha úgy teszel, mintha az lennél, és valóban azzá válsz, hiszen a hormonszinted megváltozik, és a környezeted is kedvezőbben fog reagálni rád. Idő közben a replikációs válság keretében megkérdőjeleződött ezen eredmények megbízhatósága, vagyis az, hogy lenne egy tudományos és gyors receptünk arra, hogyan emeljük valaki szubjektív „hatalmát”, önbizalmát. Ami viszont megmaradt, az a kérdés relevanciája, amely milliók figyelmét vonzotta: mit kezdjünk a minket hátráltató imposztor érzésekkel, amikor valójában a képességeink objektíven adottak?
Az imposztor szindrómát két klinikai pszichológus, Clance és Imes írták le 1978-ban, elsősorban karrierjükben sikeres nők kapcsán, akik teljesítményüket jellemzően külső tényezőknek (pl. a szerencsének vagy a véletlennek) tulajdonítják, saját sikereiket nem tudják belsővé tenni, és az attól való félelem határozza meg mindennapjaikat, hogy kiderül: a képességeik mégsem olyan jók, és valójában nem érdemlik meg a sikert.
Az imposztor szindróma kutatása egyre kiterjedtebbé vált az utóbbi években: 2019-ben két szisztematikus áttekintés is készült a témában (ld. Bravata et al., Mak et al.), és évről évre egyre több cikket találunk, ami ezzel foglalkozik. Azonban a kutatások meglehetősen diverzek, több különböző szempontból közelítenek a téma felé: egyesek kifejezetten klinikai és egészségpszichológiai keretben, mások inkább az alkalmazott jelentőség felől, az oktatási vagy szervezeti keretben, és vannak, amelyek szociálpszichológiai szempontból (ezen belül is megjelennek kifejezetten a genderrel vagy etnicitással foglalkozó cikkek, és amelyek a probléma kontextusát, kiváltó tényezőit járják körül). A különböző megközelítések még kevéssé érnek össze, aminek oka abban is keresendő, hogy látszólag napjainkban élénkült meg igazán az érdeklődés a téma iránt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eddigi tudást érdemes integrálnunk ahhoz, hogy a jelenséget a maga komplexitásában értsük meg.
Válaszható orientáló kérdések az esszéhez:
Mit tudunk az imposztor szindrómáról jelenleg, és hol hiányos még a tudásunk?
A különböző elméleti és módszertani megközelítések hogyan bővítik a tudásunkat a témáról, melyek ezek előnyei-hiányosságai?
Az eddigi kutatások milyen irányokat jelölnek ki a prevenció és intervenció számára?
Hogyan járul hozzá a szociálpszichológia nézőpontja az imposztor szindróma megértéséhez? Milyen kutatási kérdések, kutatási paradigmák és módszerek lehetnek a leghasznosabbak az imposztor szindróma további vizsgálata során?
A kutatások ellentmondásosak jelenleg, hogy az imposztor szindróma valóban nagyobb arányban érinti-e a nőket, mint a férfiakat. A társadalmi nemek (gender) szempontjából hogyan értelmezhető az imposztor szindróma?
Ajánlott szakirodalom:
Bravata, D. M., Watts, S. A., Keefer, A. L., Madhusudhan, D. K., Taylor, K. T., Clark, D. M., ... & Hagg, H. K. (2019). Prevalence, predictors, and treatment of impostor syndrome: A systematic review. Journal of General Internal Medicine, 1-24.
Cuddy, A. (2012). Your body language may shape who you are. Ted talk. Retrieved from: https://www.ted.com/talks/amy_cuddy_your_body_language_may_shape_who_you_ are
Clance, P. R., & Imes, S. A. (1978). The imposter phenomenon in high achieving women: Dynamics and therapeutic intervention. Psychotherapy: Theory, Research & Practice, 15(3), 1-8.
Feenstra, S., Begeny, C. T., Ryan, M. K., Rink, F. A., Stoker, J. I., & Jordan, J. (2020). Contextualizing the impostor “syndrome”. Frontiers in Psychology, 11, 1-6.
Jaremka, L. M., Ackerman, J. M., Gawronski, B., Rule, N. O., Sweeny, K., Tropp, L. R., ... & Vick, S. B. (2020). Common academic experiences no one talks about: Repeated rejection, impostor syndrome, and burnout. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 519-543.
Mak, K. K., Kleitman, S., & Abbott, M. J. (2019). Impostor phenomenon measurement scales: a systematic review. Frontiers in Psychology, 10, 1-15.
Stickl Haugen, J., Wachter Morris, C. A., Wester, K. L., Austin, J. L., Vaishnav, S., Umstead, L. K., & Delgado, H. (2021). Imposter phenomenon and research experiences among counselor educators. Journal of Counsellor Preparation and Supervision, 14(3) Retrieved from https://digitalcommons.sacredheart.edu/ jcps/vol14/iss3/4
Villwock, J. A., Sobin, L. B., Koester, L. A., & Harris, T. M. (2016). Impostor syndrome and burnout among American medical students: a pilot study. International Journal of Medical Education, 7, 364–369.