Hálózatelmélet
A hálózatelmélet napjaink egyik legnépszerűbb tudományos kérdése, hiszen annak látványossága, szemléletessége komoly vonzerőt jelent a különböző diszciplínák számára. A tudományterület adta lehetőségek azonban gyakran nincsenek megfelelő mértékben kiaknázva: a hálózatok ugyanis nemcsak az adatvizualizáció eszközei, de egyben a kutatási problémák egy lehetséges, kiforrott módszertannal rendelkező megoldási lehetőségét is kínálják.
A hálózatelmélet mára lényegében a társadalomtudomány szinte minden szférájában jelen van. Így nem meglepő, hogy az interdiszciplináris jellegű neveléstudományi és pszichológiai kutatásokban is egyre gyakrabban jelenik meg a hálózatelemzés módszere. Ilyen hálózatként értelmezhető az agy, a kutatók által alkotott tudományos közösség, a diákok Twitter-bejegyzéseinek halmaza, egy általános iskolai osztályban készített szociometriai vizsgálat, és még megannyi más jelenség.
Ebben a témakörben egy konkrét (pedagógiai és/vagy pszichológiai relevanciájú) hálózat elemzésére, vagy akár több ilyen hálózat összegző bemutatására is lehetőséged nyílik, érdeklődésednek megfelelően. A téma kidolgozásához előzetes hálózatelméleti ismeretek nem szükségesek.
Gondolatébresztő kérdések:
Mitől más egy pedagógiai vagy pszichológiai hálózat, mint más tudományterületek kapcsolatrendszerei?
Melyek lennének az általad bemutatott hálózat szereplői (aktorai)?
Mi jellemezné a köztük lévő kapcsolatokat (éleket)?
Hogyan jellemeznéd e hálózat felépítését?
Amennyiben több hálózatot is bemutatnál, melyek lennének ezek közös jellemzői?
Ajánlott szakirodalom:
Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik
minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben.
Magyar Könyvklub, Budapest.
Barabási Albert-László (2016): A hálózatok tudománya. Libri Kiadó, [Budapest].
Becze Orsolya (2012): A diffúziós burkok szerepe a pedagógiai innovációk terjedésében. Szociológiai Szemle, 22. 1. sz. 89–115.
Boda Zsófia és Vörös András (2013): A középiskolai népszerűség meghatározói – személyiségvonások és csoportösszetétel. In: Néray Bálint és Vörös András (szerk.): Behálózott iskolák. Iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban. Széchenyi Füzetek XXI. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 31–41.
Bourdieu, P. (2001/2005, ford. Házas Nikoletta és Simon Vanda): A tudomány tudománya és a reflexivitás : A Collège de France 2000–2001. évi előadássorozata. Gondolat, Budapest.
Csaba Zoltán László és Pál Judit (2013): „Az ezerarcú agresszió” – Az utálat és az agresszió QAP-elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Néray Bálint és Vörös András (szerk.): Behálózott iskolák. Iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban. Széchenyi Füzetek XXI. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 13–29.
Keszi Roland, Pál Judit és Papp Gergő (2014): Fogyatékosügyi szervezetek együttműködési kapcsolatai Magyarországon: Pillanatfelvétel a nonprofit szektor egyik speciális szegmensének hálózatszerveződési karakterisztikájáról. Gyógypedagógiai Szemle, 42. 1. sz. 9–22.
Nagy Gyula és Molnár Gyöngyvér (2017): A Magyar Pedagógia folyóirat tudománymetriai elemzése: tendenciák, szerzők, társszerzőségi együttműködés. Magyar Pedagógia, 117. 1. sz. 5–7. [URL: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nagy_MPed20171.pdf]
Pálvölgyi Lajos (1981): A modellezés lehetőségeiről a pedagógiában. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Prell, C. (2011): Social Network Analysis: History, Theory and Methodology. London, Thousand Oaks:CA, Újdelhi és Szingapúr, SAGE.
Sebestyén Tamás (2011): Hálózatelemzés a tudástranszferek vizsgálatában – régiók közötti tudáshálózatok struktúrájának alakulása Európában. Statisztikai Szemle, 89. 6. sz. 667–697. [URL: http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2011_06/2011_06_667.pdf]
Szabó Zoltán András (2019): Csomópontok és élek a pedagógiában – Barabási Albert-László A hálózatok tudománya című könyve nyomán. In: Baska Gabriella, Hegedűs Judit és Szabó Zoltán András (szerk.): Visszhangzó századok. Tanulmányok, ünnepi írások Szabolcs Éva tiszteletére. ELTE PPK – L' Harmattan Kiadó, Budapest.
Szabó, Z. A. (2017): Application of Network Theory in the Field of Life Reform Movements – Theoretical and Methodological Aspects. In: Németh, A., Stöckl, C. és Vincze, B. (ed.) Survival of Utopias – Life Reform and Progressive Education in Austria and Hungary : Weiterlebende Utopien – Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften, New York: NY, Wien, Berlin, Oxford, Frankfurt am Main, Bern, Brüsszel. 27–38.