Székely Zsófia

Feminista kutatásmódszertan, kritikai pszichológiai szempontok

Kritikai értelmezések szerint a feminizmus nem nyert még teret általánosságban, a hagyományos patriarchális értékrend még mindig nagyon erősen meghatározza a viselkedésünket, kapcsolatainkat és gondolkodásunkat – és ez természetesen a tudományos diskurzusokban is tükröződik. Mind a tradicionális, mind a modern nőiségre vonatkozó felfogás valamiképpen „alacsonyabb rendűnek” tekinti a nőt a férfinál.

Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a tudományos diskurzusban, témaválasztásban és kutatói kérdésekben egyre gyakrabban jelenik meg a „női hang”, a feminista kutatásmódszertani paradigma, mely rugalmassága és tudatos önreflexiója révén lehetővé teszi, hogy a választott kutatási témakört úgy mutassuk be, ahogyan azt a vizsgálatban résztvevők az élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Ez a paradigma hangsúlyozza, hogy nem egyetlen bizonyítandó valóság létezik, hanem szubjektív valóságok széles skálán mozgó sokasága, a kutató célja pedig a jelenségek, tapasztalatok, szubjektív értelmezések és összefüggések bemutatása. Az egyén tapasztalata soha nem értelmezhető önmagában és nyersen, ehelyett a társadalmi és társas meghatározottságával együtt interpretálódik és újrainterpretálódik. A feminista értelmezési keretben a nők élményei, tapasztalatai, és ezekre adott interpretációik sem egy „romlatlan belső női tudást” reprezentálnak, hanem különböző társas (szocializációs), társadalmi, és tudományos diskurzusok mentén vagy éppen azok ellenére strukturálódtak. 

Az egyén tapasztalati mezőjének vizsgálatakor abból a feltevésből indulhatunk ki, hogy létezik (vizsgálható, megérthető) egy ’háborítatlan’ gender-specifikus fenomén, melyre ráépülnek az egyéni-szocializációs, illetve tágabb összefüggésrendszerek (pl. társadalmi berendezkedés, társas konstrukciók dinamikája) interpretációi. 

Ha Bourdieu mező-elméletét felidézve elismerjük, hogy a tudományos mezőben egyfajta ’harc’ folyik a tudományosság elismerésének kiváltságáért – azaz: ki döntheti el, hogy mi számít tudományosnak? ki nevezheti magát legitim módon tudósnak? – akkor láthatóvá válik, hogy a medikális tudomány (is) olyan hatalmi stratégiákat alkalmaz privilégiumainak fenntartása érdekében, melyekkel kiszorítja a más elméleti és módszertani irányzatokhoz kötődőket. Ez megnyilvánul a témaválasztásokban, a szakirodalom és hivatkozásaik kérdésében, továbbá a tudományos nyelvezet kialakításában.

A kritikai pszichológiai látószög másik lényeges területe a vizsgált témával kapcsolatos hatalmi kérdésekre való reflexió. Például: az emberi jogok közül a szexuális reprodukciós jogok területén a leginkább védtelenek a nők, ugyanakkor ennek egyik szülészeti vetülete, a szülészeti erőszak mind társadalmi, mind egyéni szinteken tabu-témának számít. Vagy: a magyar szakmai diskurzusban és közbeszédben több évtizede az otthonszülés a kórházi szüléssel szembeni vita látszott kikerülhetetlennek (melyet az egészségügy katasztrofális helyzete új fényben világít meg). Kritikai nézőpontból szemlélve, ez a problematika hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi intézményes szülészeti ellátás sok szempontból hiányos és elégtelen a nők szempontjából; hogy a nőközpontú, személyre szabott, és folyamatosságra törekvő ellátás az ajánlások ellenére a gyakorlatban alig-alig valósul meg. 

A kritikai pszichológia az itt és most zajló pszichés jelenségekre reagál, társadalmi kontextusában és interdiszciplináris összefüggéseiben értelmezi önmagát, és a kutatott témákat is. Ebben a szemléletben a hatalom, és a hatalom egyenlőtlen eloszlása kerül fókuszba, és nyíltan vállalható olyan társadalmi csoportok tudományos igényű támogatása, melyek a többségi társadalommal szemben küzdenek elismertségükért.

Hogyan terveznél meg egy szabadon választott kérdésfeltevésre, témára irányuló (leginkább kvalitatív, vagy kevert módszertanú) kutatást a fenti szempontok alapján?

Ajánlott szakirodalom:

Bánfalvi A. (2002a) A női test medikalizációja; nőnek lenni betegség. Lege Artis Medicinae 12(6-7), 432-433.

Bánfalvi A. (2002b): A női test medikalizációja; A női lélek „összecsomózódása”. Lege Artis Medicinae 12(8), 530-531.

Berán E. (2014) Feminista diskurzusok és a pszichológiai kutatás metszéspontjai: a narratív megközelítés. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat (4)2, 68-90. http://tntefjournal.hu/vol4/iss2/beran.pdf

Bourdieu, P. & Hadas M. (1994) Férfiuralom. Hadas Miklós beszélgetése Pierre Bourdieu-vel. Replika 13-14: 47-53.

Bourdieu, P. (2009) A tudományos mező. Replika 67: 11-36.

Csabai M. (2003) „Pszichopolitika”. Tények és konstrukciók a lelki zavarok meghatározásában. Café Bábel 43-44: Tény, 63-71.

Freeman, E. (2019): Feminist Theory and its Use in Qualitative Research in Education https://oxfordre.com/education/view/10.1093/acrefore/9780190264093.001.0001/acrefore-9780190264093-e-1193 

Herman, J. (2011) Trauma és gyógyulás. Budapest: Háttér 

Keating, A. & Fleming, V. (2009) Midwives’ experiences of facilitating normal birth in an obstetric-led unit: a feminist perspective. Midwifery 25, 518-527. 

Kende A. (szerk.) (2008) Feminizmus és pszichológia. Hogyan alakította át a pszichológia elméleteit, kutatási kérdéseit és módszereit a társadalminem-kutatás. Budapest: L’Harmattan

Kisdi B. (2012) A női test dekolonizációja. A szülés posztmodern szemlélete. Néprajzi Látóhatár 3, 23-44.

Kitzinger, C. (2004) Feminist approaches. In Seale, C., Gobo, G., Gubrium, F.J. & Silverman, D. (szerk.) Qualitative Research Practice.  London: Sage, 125-141. 

Kovács Mónika (szerk.) (2017) Társadalmi nemek https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/kovacs-monika-szerk-tarsadalmi-nemek-elmeleti-megkozelitesek-es-kutatasi-eredmenyek/ 

Laffrance, M. N., Wigginton, B. (2019) Doing Critical Feminist Research: A Feminism and Psychology Reader Feminism & Psychology 2019, Vol. 29(4) 534–552. https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/0959353519863075 

Máriási D. & Vida K. (2015) Kritikai pszichológiát! A pszichológia intézményrendszere a kritikai pszichológia perspektívájából. Imago Budapest Online (4)2 http://imagobudapest.hu/images/lapszamok/2015_2_Egyeni_szocialis_problema_szam/02_Mariasi-Dora_Vida-Katalin_Kritikai_pszichologiat.pdf 

További olvasmányok:

https://nokert.hu/szakirodalom/notortenetiras-tortenete-2911 

Csányi G. (2018) Széljegyzetek az (ön)kritikátlan pszichológiához. Új Egyenlőség Kritikai pszichológia sorozat: http://ujegyenloseg.hu/szeljegyzetek-az-onkritikatlan-pszichologiahoz/

Szabó Mónika (2015): Nem vagyok feminista, de – az f betűs szó felvállalása https://www.researchgate.net/publication/277775415_Nem_vagyok_feminista_de_-_az_f_betus_szo_felvallalasa