Témák, témavezetők 2020 tél

Itt olvashattok a 2020-as téli felvételink témáiról és témavezetőiről.

Jelentkezni az eseménynél közzétett űrlap kitöltésével tudsz!

Halmos Alexandra: Pozitív pszichológiai intervenciók (PPI-k) - a pszichológia, a tanítás és a szervezetfejlesztés mérhető eszközei

A pszichológiai, pedagógiai és szervezetfejlesztői gyakorlatban nem megkerülhető kérdés, hogy mennyire objektív a kép, amit a szakmai tevékenységünk eredményéről kapunk. Mennyire tudjuk mérni a munkánk hatását? A pozitív pszichológiai gyakorlatok és intervenciók (PPI-k) olyan szándékos tevékenységek, amik célja pozitív érzések, gondolatok vagy viselkedések kiváltása. Egészen egyszerű gyakorlatok is idetartozhatnak, mint a nap végén három aznapi pozitív élmény feljegyzése vagy mások kedves cselekedetek végrehajtása. Használhatók egyéni munkában, pszichológiai konzultáció különböző szintjein (tanácsadás, terápia), a tanári munkában iskolai programok vezérfonalaként, szervezetfejlesztésben pedig egészség-, stresszprogramok, munkavállalói elégedettség programok során. Összekapcsolhatók az egyén karaktererősségeivel (Peterson és munkatársai, 2007), amik elősegíthetik a PPI-k hatékonyságát személyiségfejlesztésben, önismeretben.

A PPI-k kevésbé ismertek annak ellenére, hogy kezdő szakemberek számára pedig kapaszkodót, eszközt nyújthatnak a pszichológiai, pedagógiai gyakorlatban; azt pedig még kevésbé ismert, hogy bár a pozitív pszichológia nem tett jó első benyomást a tudományban (Friedman és Brown, 2018), a PPI-k tervezhető jellegük miatt is alapot szolgáltathatnak a megismételhetőséghez és a mérhetőséghez. 39 kísérleti és kontrollcsoport összevetése azt találta, hogy a szubjektív és pszichológiai jóllét a PPI-t követően rögtön, de 3-6 hónappal a PPI után is magasabb volt, míg a depresszív tünetek alacsonyabbak, mint a beavatkozás előtt (Bolier és munkatársai, 2013). Ahogy a pszichózis kezelésében (Slade és munkatársai, 2016), az oktatásban is gyerekcipőben jár a pozitív pszichológiai gyakorlatok és intervenciók alkalmazása, azok is főként egy-egy órán elkülönülten jelennek meg, semmint az óra, tárgy vagy iskola integrált részeként. Egy jól megtervezett intervenció a diákok (hallgatók) jóllétét, iskolai teljesítményét és társkapcsolatait is fejleszteni tudja (Fodor és Molnár, 2020), míg szervezeti környezetben, munkahelyen a munkavállalói teljesítmény és jóllét növelésében használatosak, azonban a kiégés és a stressz csökkentésében is eredményeket ígér (Meyers, 2013).

Mik a pozitív pszichológiai intervenciók sikeres alkalmazásának feltételi? Kik számára, mikor, milyen körülmények között indikált PPI-t használni? Hogyan használható alsósokkal? Hogyan jelenhet meg a pszichológiai tanácsadás során? Van-e helye a PPI-nak a pszichiátrián? Hogyan használható a PPI a felsőoktatásban? Mik a szervezetfejlesztésben használt PPI-k korlátai? Milyen veszélyekkel jár a a PPI-khez kapcsolódó rózsaszín szemüveg krízishelyzetekben?

Szakirodalmak

Layous, K., & Lyubomirsky, S. (2014). The how, why, what, when, and who of happiness. Positive emotion: Integrating the light sides and dark sides, 473-495. - Kik számára, mikor, hogyan hatásosak a PPI-k?
Fodor, S., & Molnár, A. (2020). Karaktererősségek az iskolában. Iskolakultúra, 30(4-5), 20-39. - A PPI-k a karaktererősségek tükrében iskolában.
Rashid, T. (2015). Positive psychotherapy: A strength-based approach. The Journal of Positive Psychology, 10(1), 25-40.
Slade, M., Brownell, T., Rashid, T., & Schrank, B. (2016). Positive psychotherapy for psychosis: a clinician's guide and manual. Taylor & Francis. - Pozitív pszichoterápia pszichózisban.
Meyers, M. C., van Woerkom, M., & Bakker, A. B. (2013). The added value of the positive: A literature review of positive psychology interventions in organizations. European Journal of Work and Organizational Psychology, 22(5), 618-632. - PPI-k szervezetben, munkahelyen.

Kedvcsináló irodalmak

Ipacs Henriett: A stressz szerepe a mindennapi ember életében – A stressz és a testmozgás összefüggései az egészséges életmód tükrében

Sziasztok! Ipacs Heni vagyok és az ELTE PPK-n végeztem előbb Rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszakon, majd Rekreáció mesterszakon életmód tanácsadás szakirányon. Az egyetemi éveim során azonban számos más tevékenységben részt vettem (animátorképzés, delegáltképzés, mentorképzés, képzéstartás, sportoktatás, önkéntes munka stb.), melyek közül a leginkább meghatározó számomra a Szakollégium volt.

Hogy miért? Mert a kollégiumban töltött 4 és fél évem alatt mindenben is kipróbálhattam magam, a lehetőségek tárháza határtalan volt. Voltam Ellenőrző Biztos, Közösségi bizottsági elnök és nevelő, emellett szerveztem rengeteg (közösségi) eseményt, tábort, segítettem/részt vehettem konferenciákon, a felvételi eljárásban, és még rengeteg mindenben. Jelenleg mentorként tevékenykedem a szervezeten belül. Az Illyés Sándor Szakkollégiumra tényleg igaz az a sokat hallatott frázis, hogy annyit kapsz belőle, amennyit beleteszel, és én végtelen sokat kaptam tőle.

Ha megkérdezzük valakitől, hogy hallott-e már a stresszről, egyértelmű választ kapunk, sokszor gunyoros nevetéssel társítva. Hiszen a stressz ott van mindenhol. Ott van a levegőben, a körülöttünk lévő emberek viselkedésében, kommunikációjában, ott van a családban, a párkapcsolatokban, és ott van bennünk, a lelkünkben. Mindenki találkozott már vele akár említés szintjén, akár tudatos vagy tudattalan megélésként, melyek alapján azt gondolhatjuk, hogy egy rendkívül általános, a különböző emberek és helyzetek esetében azonosan megélt jelenségről van szó. Ám, ha feltesszük azt a kérdést, hogy mit is jelent maga a stressz, vagy miben nyilvánul meg, akkor már merőben eltérő válaszokat kaphatunk.

Ezen gondolatmenet ívén haladva szeretném, ha minden érdeklődő – legyen akár pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia, tanár vagy sportszakos hallgató – elindulna az úton a stressz teljesebb körű megismerésében. Hiszen ez – mint azt a bevezető is mutatja – igen gyakori jelenség, így hosszútávon profitábilis lehet egy ilyen témában való elmélyülés mindenki számára. Az alapok adottak (Selye János munkássága), viszont onnan az érdeklődés és beállítottság szerint több irány választható. Szeretném, ha ez a választás tükrözné az adott egyént, benne lenne a személyesség érzete, esetleg kapcsolódási pontok, természetesen a megfelelő tudományosság megtartása mellett. Remélem, hogy mindenki megtalálja benne a maga útját, érdekeltségét, és hasznosnak fogja tartani a témakör feltárásába fektetett időt és energiát.

Ezen a ponton viszont szeretnék még egy lépésnyi szabadságot adni azoknak, akik ezt a témát választják. Ugyanis tekintve, hogy ez egy igen tág témakör, számos szakirodalom található mind online, mind nyomtatott formában, így ebben csak egy kiindulási javaslatot tennék. Selye János a stresszkutatás atyja, nagyon régóta foglalkozik ezzel a témával, így az ő művei (tartalmából és nyelvezetéből fakadóan) jó kiindulópontot jelenthetnek a téma feldolgozásához. Emellett viszont felhívnám a figyelmet annak a veszélynek a szem előtt tartására, hogy a témakör általánosnak tetsző jellegéből adódóan nem minden cikk tartalmaz megfelelő minőségű információt. Kérek mindenkit, hogy figyeljen a felhasznált irodalmak megbízhatóságára és komolyságára (tudományosság!), igény szerint, vagy bizonytalanság esetén vegye fel velem a kapcsolatot.

Kapitány Imola - Az autista emberek és az autista gyermeket nevelő családok társadalmi helyzete, az állapot ismertsége, elfogadása Magyarországon / Közösségi munka autista gyermeket nevelő családokkal (Szülőcsoportok, szülőedukációs programok szervezése)

Kapitány Imola vagyok, végzettségemet tekintve szociális munkás. Alapító tagja és elnöke vagyok a Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért nevű szervezetnek, elnökségi tagja az Autisták Országos Szövetségének és a KockaCsokiban is dolgozom.

Azért kezdtem el magam ebbe az irányba képezni, mert nekem is van egy autista gyermekem, aki ma már 16 éves. A legjobban az autista emberek érdekeinek védelme, a családok támogatása érdekel, a munkám jelentős részét is az ezzel kapcsolatos munka teszi ki.

1. téma:
Az autista emberek és az autista gyermeket nevelő családok társadalmi helyzete, az állapot ismertsége, elfogadása Magyarországon

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Az autista emberek és családjaik helyzete ezért sajátos. Ezt a különleges élethelyzetet akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük az autizmust, annak hazai történetét, és a családok nehézségeit és erősségeit. Ha autizmusról gondolkodunk, fontos, hogy a családokkal dolgozó szakemberekről is képet kapjunk. Ha mindezt átlátjuk, akkor tudunk javaslatokat tenni arra, hogy a jelenleg még nem, vagy nem optimálisan működő szolgáltatásokat és a családok helyzetét jelentősen javítsuk.

Ajánlott szakirodalom:

Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó 2002.
Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
Dr. Tausz Katalin,Bácskay Andrea, Csordás Gábor, Kovács Beáta, Németh Eszter,Panyik Barbara, Tóth Judit Nikoletta: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS
17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk, KSH 2015. Budapest
Janák Katalin,Tokaji Károlyné:(szerk) Mikrocenzus 2016 8. 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői, KSH 2018. Budapest

2. téma:
Közösségi munka autista gyermeket nevelő családokkal (Szülőcsoportok, szülőedukációs programok szervezése)

Az autizmus egy rendkívül sokszínű és érdekes állapot, amit a még nem ismerünk igazán. Amikor egy család a gyermekére vonatkozóan autizmus diagnózist kap, rengeteg kérdés merül fel a szülőkben. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában, a diagnózis feldolgozásában nagy segítség, ha a család autista, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő közösséghez tud csatlakozni. Itt megismerhet különböző stratégiákat, jó gyakorlatokat, amiket más, hasonló helyzetben lévő családok használnak. A csoportok a tagok igényeire reagálva szervezhetik programjaikat, tevékenységüket.

Ajánlott szakirodalom:

Mitzi Waltz (2015.): Az autizmus társadalmi és orvosi története, FSZK, Budapest
Bognár Virág (szerk.): Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban, Scolar Kiadó 2010, Budapest
dr.Borbély Sjoukje: A szülők és mi, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Budapest, 2012.
Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007.
Barkóczi Judit és mások: Ő- szintén Szülők és szülősegítő szolgáltatások szervezőinek tapasztalatai FSZK 2008 Budapest

Kerekes Valéria: A mese és a játék lehetséges kapcsolódási pontjai

Bemutatkozó leírás:

Kerekes Valéria

az ELTE TÓK oktatója, mese-és meséléskutató, játékpedagógus. Közel két évtizede tanít a felsőoktatásban, főként játék -és mesepedagógiával kapcsolatos órákat tart. Kutatásai főként az óvodás -és kisiskolás korú gyermekek, az őket nevelő szülők és pedagógusok meséhez és játékhoz kapcsolódó élményeinek, vélekedéseinek feltáráshoz kapcsolódnak. Életfeleadatának tartja, hogy a gyermekeket és felnőtteket egyaránt közelítsen a mesékhez, meséléshez.

A mese és a játék alapvető alkotóelemei a gyermekek érzelmi-, szociális-, verbális- és kognitív fejlődésének. E két tényező szerencsés esetben mindennapjaik szerves részét képezi. Az intézményesített nevelés kezdetétől, az adott életkornak megfelelően, különböző módszertanokba ágyazva találkozunk a mese és a játék világával. A megadott téma segítséget nyújthat abban, hogy közelebb kerüljünk a játék és mese lehetséges kapcsolódási pontjainak feltárásához, módszertani összefüggéseihez.

Milyen szerepet tölt be az intézményes nevelés különböző színterein (bölcsőde, óvoda, általános iskola alsó tagozat, általános iskola felső tagozat) a mese és a játék?
Hogyan kapcsolódik a játék és a mese a különböző módszertanokhoz?
Milyen mesefeldolgozási módokkal találkozhatunk az intézményes nevelés keretein belül?
Mi a különbség a hallgatott és nézett mesék között? Hogyan befolyásolhatja e két megközelítési mód a gyermekek játékát, illetve tanulási folyamatait?

Ajánlott szakirodalom:

FEHÉR ÁGOTA - MEGYERINÉ RUNYÓ ANNA (2018) (szerk.): A mese szerepe a nevelésben, oktatásban A BRUNSZVIK TERÉZ SZAKMAI NAPOK keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete http://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf

A mese szerepe a nevelésben, oktatásban

A mese szerepe a nevelésben, oktatásban – II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete 2 A kötet a 2018. március 20-21-én a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Martonvásár

real.mtak.hu

KÁDÁR ANNAMÁRIA – KEREKES VALÉRIA (2017): Mesepszichológia a gyakorlatban. Az önbecsülés és küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Budapest, Kulcslyuk Kiadó.

KEREKES VALÉRIA (2019): Anyanyelv, irodalom, játék -mesefeldolgozás és hatásai. In: Mesényi Hajnalka- Rádi Orsolya (szerk.): Jó gyakorlatok az óvoda-iskola átmenethez. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem. pp.77-94.

ZILAHI JÓZSEFNÉ (1998): Mese – vers az óvodában. Budapest, Eötvös József Kiadó.

Egyéb tematikus kiadványok:

Hol nem volt? FORDULÓPONT 30. szám VII. évfolyam, 2005/4.

Sorsunk mese könyve? FORDULÓPONT 39. szám X. évfolyam, 2008/1.

Minden varázslat? FORDULÓPONT 42. szám X. évfolyam 2008/4.

Mesék várai? FORDULÓPONT 44. szám XI. évfolyam 2009/ 2.

A mese világnyelve? FORDULÓPONT 46. szám XI. évfolyam 2009/4.

A mese hídszerepe? FORDULÓPONT 63.szám XVI. évfolyam 2014

Olvasás? Mese? Terápia! FORDULÓPONT 65.szám XVI. évfolyam 2014/3.

Nyúl Boglárka: „Nem erőszak volt, de az áldozat tehet róla” a nemi erőszak szociálpszichológiája

Mesterszakos hallgatóként, amikor elkezdtem foglalkozni a nemi erőszak témájával, meghatározó élmény volt számomra szembesülni azzal, hogy hány, a környezetemben élő nő érintett a szexuális erőszak különböző formáiban. Amikor rájöttem, hogy nagyon kevés szakirodalom volt magyar nyelven a témában, eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Így az utóbbi években több kutatásban is foglalkoztam a nemi erőszak és a nemi erőszak mítoszok szociálpszichológiájával.

Mikor hibáztatják az emberek az áldozatot? Mikor az elkövetőt? És egyáltalán: mikor gondolják, hogy erőszak történt? Mikor tesz feljelentést az áldozat? És mindez hogyan kötődik a genderhez és a jelenleg fennálló társadalmi berendezkedéshez? Milyen viszonyban van különböző elnyomó hiedelemrendszerekkel? Mit kezdjünk a nemi erőszak témájával, hogyan beszéljünk róla? Mi a szerepe a kívülállóknak és a társadalomnak?

Azok jelentkezését várom, akiket érdekel egy hihetetlenül magas prevalenciájú társadalmi probléma, a nemi erőszak szociálpszichológiai jelenségvilága. A találkozásokat – sajnos – online fogjuk tartani, mely során beszélgetünk arról, hogy mi érdekel téged az adott témán belül és hogy min és hogyan tudnánk abban együtt dolgozni. Bár a téma sokszor megterhelő lehet, úgy gondolom, hogy a fontossága ezen túl tud lendíteni, és egy erős elköteleződéssé alakulni. Várom a jelentkezéseteket! :)

Gondolatébresztő szakirodalom:

Ha új a téma, a legfontosabb irodalom: Szexuális erőszak. Információk áldozatoknak, túlélőknek és segítőiknek. URL: https://nane.hu/wp-content/uploads/0408_keret_kiadva%CC%81ny_web.pdf
Bongiorno, R., McKimmie, B. M., & Masser, B. M. (2016). The selective use of rape-victim stereotypes to protect culturally similar perpetrators. Psychology of Women Quarterly, 40(3), 398-413.
Frese, B., Moya, M., and Megías, J. L. (2004). Social perception of rape: how rape myth acceptance modulates the influence of situational factors. Journal of Interpersonal Violence 19, 143–161. doi: 10.1177/0886260503260245
Strömwall, L. A., Alfredsson, H., & Landström, S. (2013). Rape victim and perpetrator blame and the Just World hypothesis: The influence of victim gender and age. Journal of Sexual Aggression, 19(2), 207-217.
Lonsway, K. A., and Fitzgerald, L. F. (1994). Rape myths. In review. Psychology of Women Quarterly 18, 133–164. doi: 10.1111/j.1471-6402.1994.tb00448.x
Suarez, E., & Gadalla, T. M. (2010). Stop blaming the victim: A meta-analysis on rape myths. Journal of Interpersonal Violence, 25(11), 2010-2035.
Bohner, G., Eyssel, F., Pina, A., Siebler, F., and Viki, G. T. (2009). “Rape myth acceptance: cognitive, affective and behavioural effects of beliefs that blame the victim and exonerate the perpetrator,” in Rape: Challenging Contemporary Thinking, eds M. Horvath and J. Brown (New York, N.Y: Routledge),17–46.
Eyssel, F., and Bohner, G. (2011). Schema effects of rape myth acceptance on judgments of guilt and blame in rape cases: the role of perceived entitlement to judge. J. Interpers. Violence 26, 1579–1605. doi: 10.1177/0886260510370593
Chapleau, K. M., & Oswald, D. L. (2014). A system justification view of sexual violence: Legitimizing gender inequality and reduced moral outrage are connected to greater rape myth acceptance. Journal of Trauma & Dissociation, 15(2), 204-218.
Heath, N. M., Lynch, S. M., Fritch, A. M., & Wong, M. M. (2013). Rape myth acceptance impacts the reporting of rape to the police: A study of incarcerated women. Violence against women, 19(9), 1065-1078