Cserti-Szauer Csilla
Téma címe:
Társadalmi vállalkozások a befogadó munkaerőpiacért
A téma ismertetése:
Közismert tény, hogy a fogyatékossággal élő felnőttek nehezen találnak végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő munkát a különféle munkaerőpiacokon. Igaz ez hazánkban és az Európai Unió legtöbb tagállamában is. Emiatt különös jelentőséggel bírnak azok a társadalmi innovációk, amelyek az egyes munkahelyek munkavállalói diverzitását erősítik, támogatják a munkaerő-piaci befogadást és ezáltal teremtenek értéket helyi közösségeik számára.
Magyarországon is bővül azoknak a társadalmi innovátoroknak, köztük társadalmi vállalkozásoknak a köre, amelyek számos szektorban, kifejezetten fogyatékossággal élő személyek számára kínálnak inspiráló, hozzáférhető és karrierlehetőséget biztosító munkahelyeket. Gondoljunk akár a KockaCsoki Manufaktúrára, amely hazánk első autista embereket foglalkoztató paragasztro vállalkozása, vagy az ImpactDesign-ra, amely hátrányos helyzetű, köztük fogyatékossággal élő személyek termékei számára teremt piacot.
Mivel kevés hazai kutatás foglalkozik a társadalmi vállalkozások szerepével a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásában, így korlátozott a tudásunk makro, mezo és mikro szinten is erről az újszerű foglalkoztatási formáról. A „Társadalmi vállalkozások a befogadó munkaerőpiacért“ témafelvetéssel ezt a tapasztalatot szeretnénk bővíteni.
Kérdések:
— Hogyan értelmezhető a társadalmi innováció a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásában?
— Milyen szerepet játszhatnak a társadalmi vállalkozások a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci inkluziójának támogatásában?
— Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az egyes társadalmi vállalkozásokban fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásáról?
— Milyen tapasztalatuk van a fogyatékossággal élő munkavállalóknak erről a foglalkoztatási formáról?
Szakirodalom:
1. Csángó, D. (2020). Social Entrepreneurship in the Context of Business and Disability Studies. Fogyatékosság és Társadalom, 2020 Special issue, pp. 120-142, doi: 10.31287/FT.en.2020.2.10
2. G. Fekete É. et al. (2017). Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről: Zárótanulmány az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 „PiacTárs” kiemelt projekt keretében. Budapest: OFA.
3. Kovács, G. (2020). Innovation Trends and the Labour Market: How Do We Respond to the Needs of People with Disabilities? Fogyatékosság és Társadalom, 2020 Special issue, pp. 198-206, doi: 10.31287/FT.en.2020.2.15
4. Svastics, C., Csillag, S. & Győri, Zs. (2020). Entrepreneurs with Disabilities in Hungary. A New Solution for Work Inclusion? Fogyatékosság és Társadalom, 2020 Special issue, pp. 152 - 165, doi: 10.31287/FT.en.2020.2.12
5. Taylor, R., Torugsa, N. & Arundel, A. (2020). Organizational Pathways for Social Innovation and Societal Impacts in Disability Nonprofits. Voluntas 31, 995–1012, https://doi.org/10.1007/s11266-019-00113-8
Ladányi Bence
Téma címe:
Család és börtön
A téma ismertetése:
Magyarországon jelenleg mintegy 17 ezer nő és férfi tölti büntetését különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. A börtönbe kerülés egy trauma annak is, akinek be kell vonulni, és azoknak is, akik otthon maradnak. Egy családban ilyenkor óhatatlanul bekövetkeznek változások, újra kell definiálni a szerepeket és megküzdeni az akár évekig tartó fizikai és lelki távolsággal. Meglehet azonban, hogy a börtönben is családra lel az ember, vagy pont a büntetése alatt válik szülővé.
A dolgozat kellően tág témát jelöl meg a kriminológia iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy pedagógiai és/vagy pszichológiai oldalról közelítsenek meg egy szűkebb kérdéskört. A témához kapcsolódó kutatások és szakirodalmak alapján érdemes lehet áttekintő esszét írni, kutatási tervet vagy valamilyen intervenciós, reintegrációs programról vagy annak tervéről beszámolni. A börtön világa a többségi társadalom számára egy zárt, gyakran idegen terület. A témalehetőség ezeket a falakat célozza lebontani, és felkínálni a lehetőséget a jelentkezők számára, hogy bővítsék tapasztalataikat.
Az alább megadott segítő kérdések csupán lehetőségként, kiindulópontként szolgálnak. Bátorítjuk a felvételizőket, hogy járjanak utána azoknak a kérdéseknek, amik őket érdeklik.
Segítő kérdések az esszéhez:
— Hogyan értelmezhetőek az általános fejlődéslélektani fogalmak, paradigmák egy olyan család esetében, ahol az egyik szereplő épp börtönben van?
— Milyen lélektani folyamatok játszódnak le egy családi rendszerben, amikor annak valamely tagja börtönbe kerül?
— Milyen nehézségei vannak egy szülőnek, ha börtönbe kerül? Hogyan tudja fenntartani a szülői szerepét?
— Miért fontos a fogvatartottaknak a hozzátartozók rendszeres látogatása?
— Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki terhesként vonul be letölteni a büntetését?
— Milyen reintegrációs, intervenciós lehetőségekről olvashatunk a szakirodalmakban? Milyen jó gyakorlatokat látunk a mindennapokban?
Ajánlott irodalom:
1. Boros, J., Csetneky, L. (2002). Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, Budapest.
2. Fiáth, T. (2012). Börtönkönyv – Kulturális antropológia a rácsok mögött. Háttér Kiadó, Budapest.
3. Kovács, B. (2017). Anyák és gyermekeik – Élet a rácsok mögött. Börtönügyi Szemle, 36(2), 51-64.
4. Mulligan, C. (2019). Staying together: mothers and babies in prison. British Journal of Midwifery, 27(7), 436–441.
5. Murray, J., Farrington, D. P., Sekol, I., & Olsen, R. F. (2009). Effects of parental imprisonment on child antisocial behaviour and mental health: A systematic review. Campbell Systematic Reviews, 5(1), 1-105.
6. Visontai-Szabó, K. (2019). Börtönben a családtag. Börtönügyi Szemle, 38(2), 47-60.
Lantos Nóra
Téma címe:
Az imposztor szindróma
A téma ismertetése:
Mind közül az egyik legnézettebb Ted előadásban (több mint 63 millió megtekintést elérő) Amy Cuddy (2012) szociálpszichológus a „hatalmi pózok” (power posing) tudományosan alátámasztott, lenyűgöző üzenetéről beszélt. Eszerint nem kell magabiztosnak lenned, elég, ha úgy teszel, mintha az lennél, és valóban azzá válsz, hiszen a hormonszinted megváltozik, és a környezeted is kedvezőbben fog reagálni rád. Idő közben a replikációs válság keretében megkérdőjeleződött ezen eredmények megbízhatósága, vagyis az, hogy lenne egy tudományos és gyors receptünk arra, hogyan emeljük valaki szubjektív „hatalmát”, önbizalmát. Ami viszont megmaradt, az a kérdés relevanciája, amely milliók figyelmét vonzotta: mit kezdjünk a minket hátráltató imposztor érzésekkel, amikor valójában a képességeink objektíven adottak?
Az imposztor szindrómát két klinikai pszichológus, Clance és Imes írták le 1978-ban, elsősorban karrierjükben sikeres nők kapcsán, akik teljesítményüket jellemzően külső tényezőknek (pl. szerencsének, véletlennek) tulajdonítják, saját sikereiket nem tudják belsővé tenni, és az attól való félelem határozza meg mindennapjaikat, hogy kiderül, a képességeik mégsem olyan jók, és valójában nem érdemlik meg a sikert.
Az imposztor szindróma kutatása egyre kiterjedtebbé vált az utóbbi években: 2019-ben két szisztematikus áttekintés is készült a témában (ld. Bravata et al., Mak et al.), és évről évre egyre több cikket találunk, ami ezzel foglalkozik. Azonban a kutatások meglehetősen diverzek, több különböző szempontból közelítenek a téma felé: egyesek kifejezetten klinikai- és egészségpszichológiai keretben, mások inkább az alkalmazott jelentőség felől, az oktatási vagy szervezeti keretben, és vannak, amelyek szociálpszichológiai szempontból (ezen belül is megjelennek kifejezetten a genderrel vagy etnicitással foglalkozó cikkek, és amelyek a probléma kontextusát, kiváltó tényezőit járják körül). A különböző megközelítések még kevéssé érnek össze, aminek oka abban is keresendő, hogy látszólag napjainkban élénkült meg igazán az érdeklődés a téma iránt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eddigi tudást érdemes integrálnunk ahhoz, hogy a jelenséget a maga komplexitásában értsük meg.
Választható orientáló kérdések az esszéhez:
— Mit tudunk az imposztor szindrómáról jelenleg, és hol hiányos még a tudásunk?
— A különböző elméleti és módszertani megközelítések hogyan bővítik a tudásunkat a témáról, melyek ezek előnyei-hiányosságai?
— Az eddigi kutatások milyen irányokat jelölnek ki a prevenció és intervenció számára?
— Hogyan járul hozzá a szociálpszichológia nézőpontja az imposztor szindróma megértéséhez? Milyen kutatási kérdések, kutatási paradigmák és módszerek lehetnek a leghasznosabbak az imposztor szindróma további vizsgálata során?
— A kutatások ellentmondásosak jelenleg, hogy az imposztor szindróma valóban nagyobb arányban érinti-e a nőket, mint a férfiakat. A társadalmi nemek (gender) szempontjából hogyan értelmezhető az imposztor szindróma?
Ajánlott irodalom:
1. Bravata, D. M., Watts, S. A., Keefer, A. L., Madhusudhan, D. K., Taylor, K. T., Clark, D. M., ... & Hagg, H. K. (2019). Prevalence, predictors, and treatment of impostor syndrome: A systematic review. Journal of General Internal Medicine, 1-24.
2. Cuddy, A. (2012). Your body language may shape who you are. Ted talk. Retrieved from: https://www.ted.com/.../amy_cuddy_your_body_language_may...
3. Clance, P. R., & Imes, S. A. (1978). The imposter phenomenon in high achieving women: Dynamics and therapeutic intervention. Psychotherapy: Theory, Research & Practice, 15(3), 1-8.
4. Feenstra, S., Begeny, C. T., Ryan, M. K., Rink, F. A., Stoker, J. I., & Jordan, J. (2020). Contextualizing the impostor “syndrome”. Frontiers in Psychology, 11, 1-6.
5. Jaremka, L. M., Ackerman, J. M., Gawronski, B., Rule, N. O., Sweeny, K., Tropp, L. R., ... & Vick, S. B. (2020). Common academic experiences no one talks about: Repeated rejection, impostor syndrome, and burnout. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 519-543.
6. Mak, K. K., Kleitman, S., & Abbott, M. J. (2019). Impostor phenomenon measurement scales: a systematic review. Frontiers in Psychology, 10, 1-15.
7. Stickl Haugen, J., Wachter Morris, C. A., Wester, K. L., Austin, J. L., Vaishnav, S., Umstead, L. K., & Delgado, H. (2021). Imposter phenomenon and research experiences among counselor educators. Journal of Counsellor Preparation and Supervision, 14(3) Retrieved from https://digitalcommons.sacredheart.edu/ jcps/vol14/iss3/4
8. Villwock, J. A., Sobin, L. B., Koester, L. A., & Harris, T. M. (2016). Impostor syndrome and burnout among American medical students: a pilot study. International Journal of Medical Education, 7, 364–369.
Lehmann Miklós
Téma címe:
Kritikai gondolkodás
Az információs társadalom egyik kitüntetett kérdése, tagjai miként képesek kezelni az információ összetettségét és sokféleségét, hogyan tudnak válogatni az egyes információforrások között, és milyen stratégiákkal rendelkeznek az információ igazságtartalmának, felhasználhatóságának megítéléséhez. Az internet révén az egyes tartalmak bárhol és bármikor elérhetők maradnak, így a világháló még inkább szélesítette az információ megítélésének problémáját. A kritikai gondolkodás (egyik) célja, hogy eszközöket biztosítson ennek megoldásához. Az intézményes oktatásban eltöltött évek alatt kellene elsajátítani azokat a képességeket, amelyek felnőtt korban a mindennapi élet szükségleteihez igazodva biztosítják a megbízható információ keresését és szelekcióját. Az információ megítélése mellett a kritikai gondolkodás segítséget nyújt a reflexió számára és az érvelési kompetenciák kialakításában is.
A közelmúltban a Covid járvány is megmutatta, mennyire lényeges a hírek és az álhírek közötti különbségtétel – tehát még inkább kitüntetett azon képességek kialakítása, amelyek ebben az esetben a tudományosan alátámasztott (vagy legalább alátámasztható), valamint a hiányos ismereteken alapuló, vagy szándékos megtévesztést célzó információ közötti döntést támogatják.
A témáról tervezett esszét érdemes kisebb terület felé fókuszálni: ebben akár elméleti megközelítéseket, akár aktuális gyakorlati problémákat is meg lehet vizsgálni.
Ajánlott irodalom a bővebb tájékozódáshoz:
1. Béres Judit (2012). A kritikai gondolkodás fejlesztése. TÁMOP 3.2.4. Információs füzet
2. Hunter, David (2014). A Practical Guide to Critical Thinking. Hoboken, NJ: Wiley
3. Lipman, Matthew (2003). Thinking in Education. Cambridge: CUP
4. Suhajda Edit (2006). A reflektív tanulás a kritikai gondolkodás szolgálatában. In: Kopp Erika (szerk.): A pedagógusképzés megújítása. Budapest: Gondolat, 68-78.
Novák Géza Máté
Téma címe:
Performatív művészetalapú módszerek. A mozgás-, dráma- és színházterápia fogalmának értelmezése. Színházi és dramatikus eljárások alkalmazása terápiás hatások elérésének érdekében.
A téma ismertetése:
Sajátfejlesztésű dráma- és színházterápiás foglalkozások, tréningek és műhelyek vezetése tapasztalati szakemberek segítő munkájában. Sajátélményű színházterápiás csoport szakmai-módszertani keretei. A segítés eszközei, lehetőségei és határai a dráma- és színházterápiás munkában. Dráma- és színházterápiás foglalkozások szenvedélybeteg kliensekkel, halmozottan hátrányos helyzetű, marginalizálódott csoportokkal és fogyatékossággal élő, akadályozott személyekkel, valamint hozzátartozói csoportokkal.
Forráselemzés, ajánlott irodalom:
Hazai és nemzetközi műhelyek, műhelyvezetők gyakorlata, kitekintés többek között Georges Baal, Merényi Márta, Mózes Sándor, Mihaldinecz Csaba, Giuliano Morasco (Villa Renata, Italy), Oliver Pernhaupt (Therapiesalon im Wald, Austria) Verena Kiegerl (Schauspielehaus, Austria) dráma- és színházterápiás módszertanára.
1. Biró Sándor - Juhász Sándor. (szerk) (1991): Nonverbális pszichoterápiák. Budapest Animula könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság.
2. Novák Géza Máté – Deszpot Gabriella – Marjai Kamilla (2013): Interdiszciplináris művészetpedagógia: intenzív tanulási helyzetek megváltozott oktatási környezetben. Iskolakultúra, 2013. 10. szám, pp. 114-129. http://www.iskolakultura.hu/ikultura.../documents/176.html
3. Novák Géza Máté (2017): Alkalmazott színház Magyarországon. In Cziboly Á (szerk) Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv. InSite Drama, 22-75. http://www.szinhazineveles.hu/.../Szinped_Prog_Final_6.pdf
4. Merényi Márta (2004) Mozgás- és táncterápia. (Áttekintő tanulmány) Pszichoterápia, 13, 4-17, Budapest.
5. Boal, A. (1979) Theatre of the Oppressed. London: Pluto Press
Vekety Boglárka
Téma címe:
’Ezek a mai gyerekek!’ A viselkedésproblémák változásának feltérképezése az elmúlt évtizedek bio-pszicho-szociális tényezőinek figyelembevételével
Téma ismertetése:
A viselkedés és érzelmek irányításával kapcsolatos problémák, mint az impulzivitás, a szétszórt figyelem, szorongás, vagy az agresszió, gyakran tapasztalt viselkedéseknek számítanak manapság gyerekeknél a nevelési és a klinikai gyakorlatban egyaránt (Koch, 2016; Närhi és mtsai., 2017; Schonert-Reichl és Lawlor, 2010). Az amerikai Primary Sources 2012-es felmérése szerint a tanárok arról számoltak be, hogy szerintük megnövekedett a viselkedési és magatartási problémák száma az iskolában (Scholastic and the Bill & Melinda Gates Foundation, 2012). A kiírt témával kapcsolatos kutatások közös célja, hogy tudományosan megvizsgáljuk milyen biológiai, pszichológiai, és szociáli tényezők állhatnak a hátterében az idősebb generációk szájából gyakran elhangzó ’Ezek a mai gyerekek…!’ szállóigéjének napjainkban, és ezek közül melyek azok amik kutatási bizonyítékokkal alátámasztják vagy elvetik a kapcsolatot az adott tényező és a viselkedésproblémák növekedése között (pl. digitalis eszközhasználat, koraszülöttek aránya, családszerkezeti változások).
A témához kapcsolódó kutatásokban érdemes lehet egy adott bio-pszico-szociális tényező kapcsolatát feltárni a viselkedésproblémákkal (vagy egy konkrét viselkedésproblémával) gyerekeknél, és ezt egy évtized kutatásait feltárva elemezni majd következtetéseket levonni. A kutatás jelentőségét az adja, hogy a szakirodalmi feltárás és elemzés által pontosabban meg tudjuk majd határozni mely viselkedésekben lehet szükséges segítenünk a jövő generációit.
Irányító kérdések:
— Mely biológiai, pszichológiai, és szociális tényezők befolyásolhatják a gyerekek viselkedésszabályozását születéstől az iskolás időszakig?
— Ezen bio-pszicho-szociális tényezők közül, melyek amik a jelenlegi kutatások (vagy statisztikák) szerint jelentősen növekedtek az elmúlt évtizedekben?
— Hogyan befolyásolja az adott biológiai, pszichológiai, és szociális tényező változása a gyerekek viselkedés- és érzelemszabályozását az elmúlt évek kutatásai szerint?
— Van-e különbség a 10 évvel ezelőtti és a mai gyerekek szempontjából?
— Vajon torzított ez a szállóige, hogy ’Ezek a mai gyerekek…sokkal problémásabbak’?
Ajánlott szakirodalom:
1. Jiao, W. Y., Wang, L. N., Liu, J., Fang, S. F., Jiao, F. Y., Pettoello-Mantovani, M., & Somekh, E. (2020). Behavioral and emotional disorders in children during the COVID-19 epidemic. The journal of Pediatrics, 221, 264. doi: 10.1016/j.jpeds.2020.03.013
2. Koch, J. (2016). The effects of mindfulness on elementary aged children. SELU Research Review Journal, 1(1), 41-51. Retrieved from https://selu.usask.ca/documents/research-and-publications/srrj/SRRJ-1-1-Koch.pdf
3. McDaniel, B. T., & Radesky, J. S. (2018). Technoference: Longitudinal associations between parent technology use, parenting stress, and child behavior problems. Pediatric Research, 84(2), 210-218. doi: 10.1038/s41390-018-0052-6
4. Närhi V., Kiiski T., Savolainen H. (2017). Reducing disruptive behaviours and improving classroom behavioural climate with class-wide positive behaviour support in middle schools. British Educational Research Journal. 43(6), 1186-1205. doi:10.1002/berj.3305
5. Protzko, J. (2020). Kids These Days! Increasing delay of gratification ability over the past 50 years in children. Intelligence, 80, 101451. doi: 10.1016/j.intell.2020.101451
6. Protzko, J., & Schooler, J. W. (2019). Kids these days: Why the youth of today seem lacking. Science Advances, 5(10), eaav5916.
7. Scholastic and the Bill & Melinda Gates Foundation (2012). Primary Sources: America’s teachers on the teaching profession Retrived from https://www.scholastic.com/primarysources/pdfs/Gates2012_full.pd