Mentális gyakorlat teszi a mestert? A képzeleti funkciók, a mentális gyakorlás, és a művészeti tevékenység kapcsolata

A mentális képzelet a különböző modalitású szenzoros információk külső ingerek hiányában történő reprezentációját jelenti. Ez a terület hosszú ideje áll a pszichológiai kutatások középpontjában. A téma egyik különösen érdekes aspektusa a különböző modalitású – főleg hallási és motoros – mentális képzelet kapcsolata a zenei és/vagy a táncos képzettséggel. Korábbi kutatások (Beaty és mtsai., 2013; Campos & Fuentes, 2016; Hubbard, 2010) rámutattak arra, hogy a zenészek jobb hallási képzelettel rendelkeznek, míg a táncosok motoros képzelete fejlettebb mint azoké, akik nem táncolnak (Hanrahan & Vergeer, 2001; Nordin & Cumming, 2005). Az azonban egy kevésbé vizsgált terület, hogy ez a képzeleti tevékenység – akár a szándékos, akár az önkéntelen képzeleti tevékenység – jár-e valamilyen kifejezett haszonnal azok számára, akik valamilyen művészeti tevékenységet végeznek.

Segítő kérdések:

1. Milyen szerepet játszik a mentális képalkotás a zenei és táncos tapasztalatokban, és hogyan különbözik ez a gyakorlott zenészek és táncosok esetében a laikusokétól?

2. Hogyan befolyásolja a mentális képzeletet az egyén zenei vagy táncos előélete?

3. Hogyan segítheti a motoros képzelet a mozgások tanulását és tervezését, különösen a táncosok esetében?

4. Miként segítheti a mentális képzelet az előadókat a mentális gyakorlás során, és hogyan járulhat hozzá a teljesítmény javításához?

Ajánlott irodalmak: 

● Beaty, R. E., Burgin, C. J., Nusbaum, E. C., Kwapil, T. R., Hodges, D. A., & Silvia, P. J. (2013). Music to the inner ears: Exploring individual differences in musical imagery. Consciousness and cognition, 22(4), 1163-1173. https://doi.org/10.1016/j.concog.2013.07.006

● Campos, A., & Fuentes, L. (2016). Musical studies and the vividness and clarity of auditory imagery. Imagination, Cognition and Personality, 36(1), 75-84. https://doi.org/10.1177/0276236616635985

● Hanrahan, C., & Vergeer, I. (2001). Multiple uses of mental imagery by professional modern dancers. Imagination, Cognition and Personality, 20(3), 231-255. https://doi.org/10.2190/RLBE-XQK9-C65F-X05B

● Hubbard, T. L. (2010). Auditory imagery: empirical findings. Psychological bulletin, 136(2), 302. https://doi.org/10.1037/a0018436

● Keller, P. E. (2012). Mental imagery in music performance: underlying mechanisms and potential benefits. Annals of the New York Academy of Sciences, 1252(1), 206-213. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2011.06439.x

● Lotze, M., Scheler, G., Tan, H. R., Braun, C., & Birbaumer, N. (2003). The musician's brain: functional imaging of amateurs and professionals during performance and imagery. Neuroimage, 20(3), 1817-1829. https://doi.org/10.1016/j.neuroimage.2003.07.018

● Nordin, S. M., & Cumming, J. (2005). Professional dancers describe their imagery: Where, when, what, why, and how. The Sport Psychologist, 19(4), 395-416. https://doi.org/10.1123/tsp.19.4.395