Csoportközi segítségnyújtás – a szövetségesek szerepe 

A történelem során számos olyan megmozdulásról olvashattunk, illetve napjainkban is láthatunk, ahol a többségi csoport tagjai, a szövetségesek, jelentős előrelépést hoztak a kisebbségi csoport számára. A többségi csoport azon tagjait nevezzük szövetségesnek, akik támogatják, osztoznak és kiállnak a kisebbségi csoport jogaiért, céljaiért, értékeiért, felhívva a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségekre és hozzájárulnak a társadalmi változás létrejöttéhez (Brown & Ostrove, 2013; Salvanathan, Lickel & Dasgupta, 2020).  

Miért lehet fontos, hogy legyenek szövetségeseik a kisebbségi csoportoknak? A többségi csoport tagjai általában nagyobb társadalmi hatalommal és joggal rendelkeznek, könnyebben hallathatják a hangjukat, ami által képesek közvetíteni a kisebbségi csoport igényeit, szükségleteit. Szövetségesekről beszélünk olyan helyzetekben, mint amikor a feminista férfiak csatlakoznak feminista egyesületekhez, kiállva a nők jogaiért és a szexizmus ellen, vagy amikor heteroszexuális cisznemű személyek csatlakoznak az LMBTQ közösség jogaiért kiálló szervezetekhez (Salvanathan, Lickel & Dasgupta, 2020).  

Ezen esetekben felmerülhet a kérdés, hogy miért segítenek a többségi csoport tagjai, mi áll a segítségnyújtás hátterében? A csoportközi segítségnyújtást számos tényező befolyásolhatja. Beszélhetünk stratégiai vagy nem stratégiai segítségnyújtásról, illetve ezen kategóriákon belül beszélhetünk külső csoport-fókuszú vagy belső csoport-fókuszú motivációkról, személyes motivációkról, illetve morális motivációkról. Minden egyén esetében változó arányban keveredhetnek ezen motivációk. (Radke, Kutlaca, Siem, Wright & Bekcer, 2020; Van Leeuwen, 2017). 

Választható orientáló kérdések az esszéhez: 

- Az eddigi szakirodalom hogyan vélekedik a szövetségesek szerepéről? 

- Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek annak, ha szövetségesei vannak egy kisebbségi csoportnak? 

- Milyen motivációs tényezők játszhatnak szerepet a csoportközi segítségnyújtásban? 

- Milyen motivációk állnak az “igazi szövetségesek” (true ally) cselekedetei mögött és mit mond erről a szakirodalom? 

- Hogyan érhető el, hogy a többségi csoport tagjai szövetségesei legyenek a kisebbségi csoportnak, ezáltal hozzájárulva a társadalmi változáshoz? 

Szakirodalom: 

Maki, A., Vitriol, J. A., Dwyer, P. C., Kim, J. S., & Snyder, M. (2017). The helping orientations inventory: Measuring propensities to provide autonomy and dependency help. European Journal of Social Psychology, 47(6), 677–693. doi:10.1002/ejsp.2267 

Mallett, R. K., Huntsinger, J. R., Sinclair, S., & Swim, J. K. (2008). Seeing Through Their Eyes: When Majority Group Members Take Collective Action on Behalf of an Outgroup. Group Processes & Intergroup Relations, 11(4), 451–470. doi:10.1177/1368430208095400 

Nadler, A., & Halabi, S. (2006). Intergroup helping as status relations: Effects of status stability, identification, and type of help on receptivity to high-status group’s help. Journal of Personality and Social Psychology, 91(1), 97–110. doi:10.1037/0022-3514.91.1.97 

Radke, H. R. M., Kutlaca, M., Siem, B., Wright, S. C., & Becker, J. C. (2020). Beyond Allyship: Motivations for Advantaged Group Members to Engage in Action for Disadvantaged Groups. Personality and Social Psychology Review, 108886832091869. doi:10.1177/1088868320918698 

Selvanathan, H. P., Lickel, B., & Dasgupta, N. (2020). An Integrative Framework on the Impact of Allies: How Identity‐Based Needs Influence Intergroup Solidarity and Social Movements. European Journal of Social Psychology. doi:10.1002/ejsp.2697 

van Leeuwen, E. (2017). The SOUTH Model: On the pros and cons of strategic outgroup helping. In E. van Leeuwen & H. Zagefka (Eds.), Intergroup helping (pp. 131–158). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-53026-0_7