Kritikai gondolkodás

Az információs társadalom egyik kitüntetett kérdése, tagjai miként képesek kezelni az információ összetettségét és sokféleségét, hogyan tudnak válogatni az egyes információforrások között, és milyen stratégiákkal rendelkeznek az információ igazságtartalmának, felhasználhatóságának megítéléséhez. Az internet révén az egyes tartalmak bárhol és bármikor elérhetők maradnak, így a világháló még inkább szélesítette az információ megítélésének problémáját. A kritikai gondolkodás (egyik) célja, hogy eszközöket biztosítson ennek megoldásához. Az intézményes oktatásban eltöltött évek alatt kellene elsajátítani azokat a képességeket, amelyek felnőtt korban a mindennapi élet szükségleteihez igazodva biztosítják a megbízható információ keresését és szelekcióját. Az információ megítélése mellett a kritikai gondolkodás segítséget nyújt a reflexió számára és az érvelési kompetenciák kialakításában is.

A közelmúltban a Covid járvány is megmutatta, mennyire lényeges a hírek és az álhírek közötti különbségtétel – tehát még inkább kitüntetett azon képességek kialakítása, amelyek ebben az esetben a tudományosan alátámasztott (vagy legalább alátámasztható), valamint a hiányos ismereteken alapuló, vagy szándékos megtévesztést célzó információ közötti döntést támogatják.

A témáról tervezett esszét érdemes kisebb terület felé fókuszálni: ebben akár elméleti megközelítéseket, akár aktuális gyakorlati problémákat is meg lehet vizsgálni. 

Ajánlott irodalom a bővebb tájékozódáshoz:

Béres Judit: A kritikai gondolkodás fejlesztése. TÁMOP 3.2.4. Információs füzet (2012).

Hunter, David: A Practical Guide to Critical Thinking. Wiley, Hoboken, NJ (2014).

Lipman, Matthew: Thinking in Education. CUP, Cambridge (2003).

Suhajda Edit: A reflektív tanulás a kritikai gondolkodás szolgálatában. In: A pedagógusképzés megújítása. Szerk. Kopp Erika. Gondolat, Budapest (2006). 68-78.